CSOMÓS Mari
színész
Született: Vajdácska, 1943. szept. 25.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1961-65.

Életút: 1965-68 a veszprémi Petőfi Színház, 1968-71 a kecskeméti Katona József Színház, 1971-78 a szolnoki Szigligeti Színház, 1978-83 a Nemzeti Színház, 1983-94 a Katona József Színház, 1994-97 az Új Színház, 1997- a Radnóti Színház tagja. Jászai Mari-díj (1973), SZOT-díj (1975), a filmkritikusok díja (1975), érdemes művész (1978), Aase-díj (1993), Kossuth-díj (1996), a színházi találkozó díja (1996), a színikritikusok díja (1999).

Főbb szerepei: Saci, Vanda (Szakonyi: Adáshiba), Darja (Bulgakov: Kutyaszív), Anna (Illyés Gyula: Dózsa), Catherina (Miller: Pillantás a hídról), Násztya (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Vali (Kertész Ákos: Makra), Shaw: Szent Johanna, Elektra (Gyurkó László: Szerelmem Elektra!), García Lorca: Yerma, Róza (Füst: Boldogtalanok), Katarina (Shakespeare: Makrancos hölgy), Mása (Csehov: Három nővér), Cressida (Shakespeare: Troilus és Cressida), Anya (Spiró: Csirkefej), Tertullia (Füst: Catullus), Ljuszka (Bulgakov: Menekülés), Ezredesné (Valle-Inclán: Lárifári hadnagy felszarvazása), Polgár (Dosztojevszkij-Wajda: Bűn, bűnhődés), Gertrud (Shakespeare: Hamlet), Nővér (Koltes: Roberto Zucco), Checca (Goldoni: Az új lakás), Járásbíróné (von Horváth: Hit, remény, szeretet), Mirigy (Vörösmarty: Csongor és Tünde), A pilóta anyja (Brecht: Jó embert keresünk), Postamesterné (Szép: Patika), Martha (Albee: Nem félünk a farkastól), Anya (García Lorca: Vérnász), Zinaida Szavisna (Csehov: Ivanov), Mary (Bond: Megváltás), Kocsma Jenny (Brecht: Koldusopera), Klütaimnésztra (Euripidész: Íphigeneia Auliszban), Gurmizsszkaja (Osztrovszkij: Erdő), Arkagyina (Csehov: Sirály), Meg (Pinter: A születésnap), Füst: Máli néni, Eileen (McDonagh: A kripli), filmen: Így jöttem (1964), Staféta (1970), Asszonyok mesélik (1970 tv), Még kér a nép (1971), Makra (1972), Cserepes Margit házassága (1973 tv), 141 perc a Befejezetlen mondatból (1974), Labirintus (1976), Ezer év (1979 tv), Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? (1979), Fekete rózsa (1980 tv), A hallgatás ára (1982 tv), Nyolcadik stáció (1983 tv), A rágalom iskolája (1984 tv), Vereség (1984 tv), Boldogtalanok (1984 tv), Magyar karrier (1985 tv), Írott malaszt (tv), Fagylalt, tölcsér nélkül (1989 tv), Vörös vurstli (1991), Kovács Éva story (1992 tv), Anna filmje (1992), Nyomkereső (1992), Napról napra (1992 tv), Pá, drágám! (1992 tv), A pályaudvar lovagja (1992 tv), A végzetes szerelem játéka (1994 tv), A rossz orvos (1995), Szarajevó kávéház (1995 tv), Derengő (1996), Szabadság tér 56 (1997 tv), Jadviga párnája (1999), Egyszer élünk (2000).
Cím: Radnóti Miklós Színház, 1065 Bp., Nagymező u. 11.




GARAS Dezső
színész, rendező
Született: Budapest, 1934. dec. 9.
Családi adatok: Sz.: Grósz Lajos, Sirger Ilona. Nős, Böszörményi Nagy Ágnes. Gy.: Dániel, 1973, Klára, 1983.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1953-57.

Életút: 1957-65 a Nemzeti Színház, 1965-76 a Madách Színház, 1976-77 a 25. Színház tagja, 1977-80 a Mafilm munkatársa, 1980-90 a Népszínház, 1990-93, 1995- a szolnoki Szigligeti Színház, 1993-95 a Művész Színház tagja. 1990-ig a Magy. Színházműv. Szöv. eln.ségi tagja. Jászai Mari-díj (1963, 1965), érdemes művész (1978), kiváló művész (1983), SZOT-díj (1986), a filmszemle díja (1987), Kossuth-díj (1988), a filmkritikusok díja (1988, 1993), Pro Arte Budapest (1990), Budapestért Díj (1998), a filmszemle életműdíja (1999), a Nemzet Színésze (2000).

Főbb szerepei: Barberini bíboros (Brecht: Galilei), Keszeg (Shakespeare: A windsori víg nők), Szellemfi, Liliomfi (Szigligeti: Liliomfi), Leprás Mátyás, Peachum (Brecht-Weill: Koldusopera), Dauphin (Shaw: Szent Johanna), Paulino (Pirandello: Az ember, az állat és az erény), Claudius (Graves: Én, Claudius), Félszeg Pisti (Örkény: Pisti a vérzivatarban), Ingeborg (Szomory: Incidens az Ingeborg hangversenyen), AA (Mrożek: Emigránsok), Papa (Szép Ernő: Vőlegény), Fábián, Sir Toby (Shakespeare: Vízkereszt), Dorst: Merlin, Voland (Bulgakov: A Mester és Margarita), Prospero (Shakespeare: A vihar), Marmeladov (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés), José Arcadio Buendia (García Márquez: Száz év magány), J. Nagy (Örkény: Rózsakiállítás), Schultz úr (Kander-Ebb: Kabaré), Jacobowsky (Werfel: Jacobowsky és az ezredes), Estragon (Beckett: Godot-ra várva), K. herceg (Dosztojevszkij: A nagybácsi álma), Oscar Madison (Simon: Furcsa pár), Don Luis (Moliére: Don Juan), Szélmolnár (Schwajda: Miatyánk), Lucifer (Madách: Az ember tragédiája), Al Lewis (Simon: A Napsugár fiúk), Jani pincér (Müller: Szomorú vasárnap), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Fejes: Vonó Ignác, Író (Fejes: Cserepes Margit házassága), Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár), Ill (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása), Ronda tanár úr (H. Mann: A kék angyal), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), filmen: Liliomfi (1954), Gerolsteini kaland (1957), Micsoda éjszaka (1958), Kölyök (1959), A megfelelő ember (1959), Szerelem csütörtök (1959), Két emelet boldogság (1960), Két félidő a pokolban (1961), Egyiptomi történet (1962 magy.-egyiptomi), Legenda a vonaton (1962), Meztelen diplomata (1963), Hogy állunk, fiatalember? (1963), A szélhámosnő (1963), Özvegy menyasszonyok (1964), Másfél millió (1964), Kár a benzinért (1964), Miért rosszak a magyar filmek? (1964), Nem (1965), A helység kalapácsa (1965 tv), Sok hűség semmiért (1966), Minden kezdet nehéz (1966), Jaguár (1967), A beszélő köntös (1968), Elsietett házasság (1968), Mocorgó (1968 tv), Mi lesz veled Eszterke? (1968), Egy őrült éjszaka (1969), Krebsz, az isten (1969), VII. Olivér (1969 tv), A revizor (1969 tv), Bűbájosok (1969), A gyilkos a házban van (1970), Emberrablás magyar módra (1972), Hekus lettem (1972), Romantika (1972), Nápolyt látni, és... (1972), Régi idők focija (1973), Végül (1973), Autó (1974), Hazudós Jakab (1974 NDK-csehszlovák), Legenda a nyúlpaprikásról (1975), Ereszd el a szakállamat! (1975), Kísértet Lublón (1976), Herkulesfürdői emlék (1976), Őszi versenyek (1977 tv), Scapin furfangjai (1977 tv), Anton a varázsló (1977 NDK), Apám néhány boldog éve (1977), Egyszeregy (1978), Abigél (1978), Ivan Vasziljevics (1978 tv), Boldogság (1978 tv), Szabadíts meg a gonosztól (1978), Élve vagy halva (1979), Mese habbal (1979), Kabala (1981), Ripacsok (1981), Autómese (1982 NDK), Guernica (1982 magy.-NSZK), Szerencsés Dániel (1982), Halál (1983 tv), Uramisten (1984), Csak egy mozi (1985), Első kétszáz évem (1985), Az ördög talizmánjai (1985 tv), Szamárköhögés (1986), Malom a pokolban (1986), Banánhéjkeringő (1986), A hecc (1988), Mielőtt befejezi röptét a denevér (1988), Miss Arizona (1988), Ismeretlen ismerős (1988), A legényanya (1989 rendező is), A sötétség leánya (1989 amerikai), Csalással nem! (1990 tv), Ekkehard (1990 magy.-NSZK tv), A három nővér (1991), Tékozló apa (1991), A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire (1992), Hoppá (1992), Lement a hold (1992 tv), A brooklyni testvér (1994), Útrakelés (1995 tv), Szeressük egymást gyerekek - Ég a város, ég a ház is (1995), Ámor végnapjai (1995 tv).

Főbb rendezései: Müller: Búcsúelőadás, Kálmán: Csárdáskirálynő, Schwajda: A csoda, Brontë: Üvöltő szelek, Shakespeare: A makrancos hölgy, Gershe: A pillangók szabadok, Madách: Az ember tragédiája (bábszínházi adaptáció), Fejes: Vonó Ignác.

Hobbi: változó.




HUSZTI Péter
színész, rendező
Született: Budapest, 1944. máj. 4.
Családi adatok: Sz.: Hendel László, Holló Gizella. Nős, 1975, Piros Ildikó. Gy.: Ádám, 1966, Gergely, 1976.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1962-66.

Életút: 1966- a Madách Színház tagja, 1989- a Madách Kamara műv. vez. 1974- a Színház- és Filmműv. Főisk. tanára, 1988- egy. tanár, a színész főtanszak vez., 1994-2001 rektor. 1998 Széchenyi prof. ösztöndíjas. 1992- a Nközi Színházi Int. Magy. Közp. aleln. 1993- a Magy.-Brit Társ. eln. 1998- a Széchenyi Irod. és Műv. Ak. tagja. SZOT-díj (1972), Jászai Mari-díj (1974), Kossuth-díj (1978), érdemes művész (1985), Erzsébet-díj (1990).

Főbb szerepei: Peter Abélard (Millar: Abélard és Héloise), Ibsen: Peer Gynt, Asztrov (Csehov: Ványa bácsi), Versinyin (Csehov: Három nővér), Shakespeare: Hamlet, Lear király, Jágó (Shakespeare: Othello), Böffen Tóbiás (Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok), Rostand: Cyrano de Bergerac, Viktor (Hubay-Ránki-Vas: Egy szerelem három éjszakája), Szomory: II. Lajos, Szervét Mihály (Sütő: Csillag a máglyán), Higgins (Shaw: Pygmalion), IV. Béla (Szabó Magda: A csata, A meráni fiú), Ken Harrison (Clark: Mégis, kinek az élete?), Lucifer, Az Úr (Madách: Az ember tragédiája), Zsigmond (Háy: Isten, császár, paraszt), Molnár: Az ördög, Sipos (Molnár: Az üvegcipő), Színész (Molnár: A testőr), Henry Pulling (Greene: Utazások nénikémmel), Magister (Molnár-Kocsák-Miklós: A vörös malom), Ebenézer Scrooge (Müller-Tolcsvay-Müller: Isten pénze), Tevje (Stein-Bock: Hegedűs a háztetőn), George Hay (Ludwig: Csillagok Buffalóban), Abel Znorko (Schmitt: Rejtélyes viszonyok), Pongrácz István gróf (Mikszáth: Beszterce ostroma), Harry (Schisgal: Szerelem, ó!), Alan Bennett II (Bennett: Hölgy a furgonban), Walter (Shaw: Sosem lehet tudni), filmen: Harlekin és szerelmese (1966), Változó felhőzet (1966), Fiúk a térről (1967), Lássátok feleim! (1967), Az alvilág professzora (1969), Imposztorok (1969), A gyilkos a házban van (1970), Szerelmesfilm (1970), Szerelmi álmok (1970 magy.-szovjet), Csárdáskirálynő (1971 magy.-NSZK), Fuss, hogy utolérjenek (1972), Harminckét nevem volt (1972), Utazás Jakabbal (1972), Ártatlan gyilkosok (1973), Csínom Palkó (1973), Ámokfutás (1974), Fekete gyémántok (1976), A királylány zsámolya (1976), Csillag a máglyán (1978), Naplemente délben (1979), Az élet muzsikája (1984).

Főbb rendezései: Kedves hazug, A királynő katonái, Lamberthier úr, Maude és Harold, Tizenkét dühös ember, Windsori víg nők, A női partőrség szemeláttára, Hoppárézimi, Teaház az Augusztusi Holdhoz, A szabin nők elrablása, Tájfun, Riviera, Mese habbal, A sasfiók, Örömszülők, Zendülés a Caine hajón, Alku, Üvegfigurák.

Főbb művei: Királyok az alagútban (esszék, 1985), Emlék-próba (1995).
Cím: Madách Színház, 1073 Bp., Erzsébet krt. 31. Tel.: (1)322-0677.




KOVÁTS Kolos
operaénekes, basszus
Született: Mohács, 1948. jan. 31.
Tanulmányok: Zeneműv. Főisk., 1966-70.

Életút: 1970- az Operaház magánénekese, 1996- örökös tagja. Erkel-verseny első díja (1970), Rio de Janeiró-i verseny első díja (1973), Liszt Ferenc-díj (1977), érdemes művész (1984), Kossuth-díj (1992). Szólólemeze: Verdi-basszusáriák.

Főbb szerepei: Gvárdián (A végzet hatalma), Gremin (Anyegin), Sarastro (A varázsfuvola), Doszifej (Hovanscsina), II. Fülöp (Don Carlos), Pimen (Borisz Godunov), Kékszakállú (A kékszakállú herceg vára), Pagano (A lombardok), Jacopo Fiesco (Simon Boccanegra), Oroveso (Norma), VIII. Henrik (Anna Bolena), Mefisztó (Faust), Ferrando (A trubadúr), Alvise (Gioconda), Zacharias (Nabucco), Banco (Macbeth), Don Silva (Ernani), Timur (Turandot), Borisz Godunov, Lőrinc barát (Rómeó és Júlia).
Cím: Magyar Állami Operaház, 1061 Bp., Andrássy út 22.




MARTON Éva
(Heinrich Éva)
operaénekes, szoprán
Született: Budapest, 1943. jún. 18.
Családi adatok: Férjezett, Marton Zoltán. Gy.: Zoltán, Diana.
Tanulmányok: Zeneműv. Főisk., opera, 1968, Sipos Jenő tanítványa.

Életút: 1968-72 az Operaház, 1972-77 a frankfurti Városi Színpad, 1977-80 a hamburgi Áll. Opera magánénekese, 1980- szabadúszó. 1973 debütál a bécsi Staatsoperben, 1976 a New York-i Metropolitanben, 1978 a milánói Scalában. 1991- a bécsi Operaház örökös tagja.

Főbb szerepei: Erzsébet, Vénusz (Tannhäuser), Tosca, Manon Lescaut, Turandot, Elza, Ortrud (Lohengrin), Császárné, Kelmefestőnő (Az árny nélküli asszony), Elektra, Salome, Ariadné (Ariadné Naxoszban), Leonóra (Fidelio, A végzet hatalma), Sieglinde (A walkür), Fedora, Madeleine (André Chénier), La Gioconda, Judith (A kékszakállú herceg vára), Brünnhilde (Wagner-tetralógia), Aida, Desdemona (Othello). Több önálló operalemeze, videófilmje jelent meg. A milánói Scala Ezüst Rózsája (1980), Az év énekese (The New York Times, 1981, 1986), Az év művésze (The New York Times, 1982), Kamaraénekes (Bécs, 1987), Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj (1991), Mario del Monaco-díj (1991), John W. Seabury-díj (1993), Kossuth-díj (1997), Magyarság Hírnevéért Díj (1997).
Cím: c/o Flória 1974 Kft., 1055 Bp., Markó u. 1/a. Tel.: (1)353-3032.




MOLNÁR Piroska
színész
Született: Ózd, 1945. okt. 1.
Családi adatok: Sz.: Molnár József, Andrássi Viktória. Elvált. Gy.: Eötvös György, 1969.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1964-68.

Életút: 1968-71 a szegedi Nemzeti Színház, 1971-78 a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1978-80 a Nemzeti Színház, 1980-84 a Katona József Színház, 1984- a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja. 1996-2000 a MASZK Színész-kamarai Egyes., 1997-99 a Magy. Színházi Társ. vez.ségi tagja. Jászai Mari-díj (1977), érdemes művész (1981), kiváló művész (1990), Déryné-díj (1993), a színikritikusok díja (1994), Kossuth-díj (1995).

Főbb szerepei: Natasa (Tolsztoj: Háború és béke), Inken (Hauptmann: Naplemente előtt), Madách: Mária királynő, Polly, Kocsma Jenny (Brecht-Weill: Koldusopera), Elektra (Euripidész: Oresztész), Hermione (Shakespeare: Téli rege), Vaszilissza Karpovna (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Schneiderné (Zágon-Nóti-Eisemann: Hyppolit, a lakáj), Czipra (Jókai: A cigánybáró), Böbe (Kornis: Kozma), Rizi (Örkény: Pisti a vérzivatarban), Báthory Susánna (Weöres: A kétfejű fenevad), Rózsi (Orwell-Hall: Állatfarm), Bock: Hegedűs a háztetőn, Nyina, Arkagyina (Csehov: Sirály), Agrippina (Kosztolányi: Néró, a véres költő), Galadia (Barker: Jelenetek egy kivégzésből), Philaminte (Moliére: Tudós nők), Pulherija Alekszandrovna (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés), Nemes Nagy-Novák: Bors néni, Nora (Malvius-Bicat: Elvira Madigan), Claire Zachanassian (Dürrenmmatt: Az öreg hölgy látogatása), Zsófia főhercegnő (Lévay-Kunze: Elisabeth), Miss Hannigan (Mechan-Strouse-Charnin: Annie), Hacks: Lotte, Rose (Keyes: Virágot Algernonnak), Jólélek, Johanna (Bernhard: Isten éltessen, Borisz!), Ettingenné (Molnár: Olympia), Mrs. Brice (Styne-Merill-Lennart: Funny Girl), filmen: A völgy (1967), Elsietett házasság (1968), Az utolsó kör (1968), Hangyaboly (1971), Makra (1972), Harmadik nekifutás (1973), Azonosítás (1975), Árvácska (1976), A kétfenekű dob (1977), Fogjuk meg és vigyétek! (1978), Sértés (1982), Laura (1986), Kiáltás és kiáltás (1987), A távollét hercege (1990), Ébredés (1994), Szamba (1995), Csinibaba (1997), Romani kris (1997), Ámbár tanár úr (1998), Kínai védelem (1998), Meseautó (2000), Egérút (2000), Kvartett (2000).
Főbb rendezései: Fenegyerek.
Cím: Csiky Gergely Színház, 7400 Kaposvár, Rákóczi tér 2. Tel.: (82)320-833.
Irod.: Lőrincz Sándor: Molnár Piroska (1995).




OROSZ Adél
táncművész
Született: Budapest, 1938. márc. 17.
Családi adatok: Férjezett, 1962, Kovács Béla. Gy.: Adél, 1965, Béla, 1972.
Tanulmányok: Operaház balettisk., 1947-50, Áll. Balettint., 1950-54, Kirov Színház, 1959, Dugyinszkaja, Puskin tanítványa.

Életút: 1954-82 az Operaház tagja, 1957-82 magántáncosa, 1982- ny., 1984-88 az Operaház balettig., próbavez. balettmester, 1989- a Balettint. tanára. 1985-86 országgy. pótképv., 1986-90 képv. Liszt Ferenc-díj (1961), Kossuth-díj (1965), érdemes művész (1972), kiváló művész (1976), SZOT-díj (1978).

Főbb szerepei: Mária (Diótörő), Giselle, Odette-Odilia (A hattyúk tava), Júlia (Rómeó és Júlia), Csipkerózsika, Gajane, Coppélia, Lise (A rosszul őrzött lány), Flavia (Spartacus), Királylány (A fából faragott királyfi), több magy. táncfilm főszerepe.
Cím: Magyar Táncművészeti Főiskola, 1061 Bp., Andrássy út 25. Tel.: (1)267-8646.




Seregi László
balettáncos, koreográfus
Budapesten született 1929-ben.

Kitüntetései: Erkel Ferenc-díj (1969), Érdemes művész (1972), SZOT-díj (1975), Osztrák Nagyérdemrend (1976), Kiváló művész (1978), Kossuth-díj (1980), Magyar Népköztársaság Babérkoszorúkkal ékesített Zászlórendje (1989), A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003), A Magyar Táncművészek Szövetségének életműdíja (2003).

Életút: Tizenöt és fél éves korában, amikor a fővárosban elhallgattak a fegyverek, jelentkezett az Iparművészeti Főiskola grafikai szakára. Nem fejezte be tanulmányait, raktárosnak ment a fogaskerékgyárba. 1949-ben táncosnak szerződött a Néphadsereg Művészegyütteséhez. Az együttesben Szabó Ivántól néptáncot, Nádasi Marcellától klasszikus balettot tanult. Hamar megmutatkozott koreográfusi tehetsége: 1952-ben jelentkezett a Kalotaszegi táncok című művel, amelyet 1953-ban a Reggel a táborban követett. 1957-ben szerződtette az Operaház. Az dalszínházban táncosként kezdte, majd balettmester és koreográfus lett. Eleinte balettbetéteket készített operákba. A legsikeresebbek: Faust (1966), Tannhäuser (1967). 1968 az áttörés éve volt: hatalmas sikerrel mutatta be az együttes háromfelvonásos nagybalettjét, a Spartacust. 1970-ben megkoreografálta és A fából faragott királyfit és A csodálatos mandarint. Ezután újabb sikeres, egész estés balettek következtek: Sylvia (1972), A cédrus (1975). 1978-ban egy kiváló egyfelvonásossal jelentkezett, a Változatok egy gyermekdalra című művel. 1977-től 1984-ig az Operaház balettigazgatója volt. 1985-től újból jelentős alkotások sorozata indult: a Rómeó és Júliával megalkotta első Shakespeare-balettjét; ezt követte 1989-ben a Szentivánéji álom, majd 1994-ben A makrancos Kata. Koreográfiáival az Operaház balettegyüttese az elmúlt évtizedekben számos kiemelkedő sikert aratott külföldön. Műveit a világ jelentős balettszínpadain bemutatták és műsoron tartják.

Főbb művei: néptánc-koreográfiák: Kalotaszegi táncok, Reggel a táborban, táncok a Székely fonóban; táncbetétek operákban és zenés színpadi művekben: Koldusdiák, Tell Vilmos, Elektronikus Szerelem, Faust, Tannhäuser, Macskák

film: Életbe táncoltatott lány egyfelvonásos balettek: A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin, Air, Városban, Szerenád, Kamarazene No. 1., Változatok egy gyermekdalra nagybalettok: Spartacus, Sylvia, A cédrus, Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, A makrancos Kata.


Főoldal | Történetünk | Kurátorok | Galéria | Mecénásaink | Rólunk írták | Súgó
Copyright © 2007

Created by V.C.D. Informatika