Básti Juli
színésznő
Született: Budapest, 1957. augusztus 10.

1980-ban végzett a SzAk-n. A kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött, ahol már főiskolásként is több szerepet játszott. 1984 óta a Katona József Színház tagja. Erőteljes, érzelemgazdag színészalkat. Tragikus sorsú hősnők, de groteszk, eltorzult karakterfigurák is megelevenednek játéka nyomán. Sokat filmezik. Hallgass kicsit... c. Cserhalmi Györggyel közös nagylemeze jelent meg, amelyen Dés László és Bereményi Géza dalait énekli. Jászai Mari-díjas (1985). 1993-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. F.Sz. Ophelia (Bresan: Paraszt Hamlet); Doreen (Arden: Élnek, mint a disznók); Beatrice (Middleton–Rowley: Átváltozások); Helena (Sh.: Szentivánéji álom); Velma (Kander–Ebb: Chicago); Natalja Petrovna (Turgenyev: Egy hónap falun); Maggy (Feydeau: Tökfilkó); Tóth Hermin (Szomory D.: Hermelin); Irina Nyikityina/Vera Katrova (Miljutyin–Dunajevszkij: Filmcsillag); Übü mama (Jarry: Übü király); Mása (Csehov: Három nővér); Ankica (Kušan: Galócza); Szvetlana (Petrusevszkaja: Három lány kékben); Polgármesterné (Gogol: A revizor); Anna Petrovna (Csehov: Platonov); Sally Bowles (Kander–Ebb: Cabaret); Katharina Blum (Böll–Bereményi G.: Katharina Blum elvesztett tisztessége). – Ir. Kállai K.: B. J. (1990, Múzsák).




Kun Zsuzsa
táncosnő, balettmester, balettigazgató
Született: Budapest, 1934. december 9.

Az Operaház balettiskolájában Nádasi Ferenc növendéke volt 1943–1949 között, majd az Operaház tagja lett. 1952–1977 között magántáncos. Az 50-es évek elején Moszkvában és Leningrádban tanult tovább. Hazatérve a repertoár összes főszerepét eltáncolta. Nagyszerű klasszikus balerina, aki drámai, lírai, sőt komikus szerepeiben egyaránt kimagasló alakításokat tudott nyújtani. 1972–1979 között az ÁBI ig.-ja volt. 1979 óta balettmester. Előadóművészként nemzetközi sikereket is aratott. Számos nemzetközi balettverseny zsűrijének tagja. Kossuth-díjas (1962), Liszt Ferenc-díjas (1960), érdemes (1968) és kiváló művész (1971). F.Sz. Giselle (Lavrovszkij); Júlia (Lavrovszkij: Rómeó és Júlia); Zaréma (Zaharov: A bahcsiszeráji szökőkút); Odette/Odilia (Messzerer: A hattyúk tava); Auróra (Petipa: Csipkerózsika); Sylvia (Seregi L.); Flavia (Seregi L.: Spartacus); Lise (Ashton: A rosszul őrzött lány).




Lukács Sándor
színész
Született: Miskolc, 1947. július 21.

A SzAk elvégzése után 1972-ben a Vígszínházhoz szerződött, melynek azóta is tagja. Klasszikus és modern darabokban hiteles jellemábrázolást nyújt, számos filmben és tv-j.-ban szerepelt. Jászai Mari-díjas (1978), érdemes művész (1990). F.Sz. Dávid (Rabe: Bot és gitár); Luzsin (Dosztojevszkij–Ljubimov: Bűn és bűnhődés); Lippai Géza (Csurka I.: Házmestersirató); XIV. Lajos (Bulgakov: Őfelsége komédiása); Vojnyicev (Csehov: Platonov); Béla (Székely J.: Vak Béla király); George, Clarence hercege (Sh.: III. Richárd); Alfieri (Miller: Pillantás a hídról). Verseskötetei: Szökés (1985), Elrejtett hangszerek (1989).




Markó Iván
táncos, koreográfus, balettigazgató
Budapest, Balassagyarmat, 1947. március 29.

Az ÁBI-ben 1967-ben fejezte be balett-tanulmányait, és az Operaház tagja lett, 1971 óta magántáncosa. 1972-ben Maurice Béjart világhírű egy.-éhez, A XX. Század Balettjéhez szerződött szólistaként. 1979-ben hazatért, s az ÁBI akkor végzett növendékeivel megalapították a Győri Balettet, amelyet 1991-ig vezetett. 1991 nyarától szabadfoglalkozású művész. Lírai alkatú, tiszta klasszikus technikájú, szuggesztív előadóművész, aki a 70-es években a világ balettművészeinek élvonalába tartozott. Koreográfusként Béjart táncszínházi elképzelését követte, vizuális hatásokban bővelkedő, érzelmileg erősen átfűtött, látványos műveket komponált elsősorban a Győri Balett számára, de dolgozott Izraelben és Olaszországban is. Kossuth-díjas (1983), érdemes művész (1981). F.Sz. Albert (Larovszkij: Giselle); Herceg (Messzerer: A hattyúk tava); Tűzmadár (Béjart); főszerepek (Béjart: Opusz 5, Séraphita, Petrarca, IX. szimfónia, Nizsinszkij, Isten bohóca, Petruska c. műveiben); Lorca (Markó I.: Az igazság pillanata); Mandarin (Markó I.: A csodálatos mandarin); Jézus (Markó I.: Jézus, az ember fia); Sámán, Szent György (Markó I.: Tabuk és fétisek); Don Juan, Faust, K/M úr (Markó I.: Don Juan árnyéka rajtunk); Az író (Markó I.: Bulgakov és a többiek). F.K. A nap szerettei (1979); Szamuráj (1980); A csodálatos mandarin (1981); Tabuk és fétisek (1982); Izzó planéták (1983); Bolero (1983); Székek (1989). – Ir. Mészáros T.: Markó táncszínháza (1984).




Moldován Stefánia
énekesnő
Született: Sajóudvarhely, 1931. augusztus 24.

Tanulmányait 1948-tól 1953-ig dr. Sipos Jenő tanítványaként végezte a Zak-n. Pályáját az Operaház énekkarában kezdte. 1954-ben Mimi (Puccini: Bohémélet) szerepében debütált a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol 1954–1961 között tag volt. 1961-től az Operaház magánénekese. Mind hangjának kiegyenlített, telt hangzásával, mind alakításainak drámaiságával és szenvedélyes lendületével a társ. vezető szopránjai közé tartozott. Elsősorban Verdi-hősnők megformálásával ért el kiemelkedő sikereket, de repertoárján szerepeltek a Mozart- és Puccini-operák vezető szoprán szerepei is. Rendszeresen fellépett a nemzetközi hangverseny- és operaszínpadokon. Leonórát énekelte Beethoven Fideliójában és az opera Leonora c. ősváltozatában. Számos lemezfelvétel közreműködője. Liszt Ferenc-díjas (1959), érdemes művész (1978). F.Sz. Donna Elvira (Mozart: Don Giovanni); Melinda (Erkel F.: Bánk bán); Leonóra (Verdi: A végzet hatalma, A trubadúr); Aida (Verdi); Amélia (Verdi: Az álarcosbál); Desdemona (Verdi: Otello); Erzsébet (Verdi: Don Carlos); Tosca (Puccini); Minnie (Puccini: A Nyugat lánya).




Sólyom Nagy Sándor
énekes
Született: Siklós, 1941. december 21.

Tanulmányait a Zak-n végezte Maleczky Oszkár és Kutrucz Éva növendékeként. 1966-ban kapta diplomáját, és az Operaházhoz szerződött, ahol Scarpia (Puccini: Tosca) szerepében mutatkozott be. Hamarosan a társ. vezető hősbaritonja lett. Több mint 25 főszerepben bizonyította kivételes adottságait. Gyakran szerepel oratórium- és dalénekesként, valamint számos modern mű bemutatóján vesz részt. Évek óta énekel a Bayreuthi Ünnepi Játékok előadásain. Tökéletes énektechnika, egységes színezetű hang, szuggesztív előadásmód jellemzi alakításait. Minden tekintetben kiegyensúlyozott művész. 1972-ben Liszt Ferenc-díjat, 1977-ben érdemes, 1988-ban kiváló művész kitüntetést kapott. F.Sz. Rigoletto (Verdi); Falstaff (Verdi); Jago (Verdi: Otello); Amonasro (Verdi: Aida); Escamillo (Bizet: Carmen); Hans Sachs (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok).




Tordy Géza
színész, rendező
Született: Budapest, 1938. május 1.

. Pályáját 1956-ban kezdte Kaposvárott, 1957-ben Szegedre szerződött. 1959-től A Magyar Néphadsereg Színháza, ill. a Vígszínház tagja lett, 1963–1967 között a Madách Színház, 1967 óta ismét a Vígszínház tagja. Párhuzamosan 1985-től 1988-ig rend.-je, 1988-tól 1990-ig főrend.-je a veszprémi Petőfi Színháznak. 1982 óta tanít a SzAk-n. Kitűnő jellemábrázoló, drámai ereje, sajátos lírája és humora romantikus és modern hősök megformálásában egyaránt jól érvényesül. Az alakok belső feszültsége válik láthatóvá játékában, melyet a közvetlen érzelmi hitelesség, az indulatok igazsága vagy szinte vad, mégis kontrollált szevedélye jellemez. Számos filmben és televíziós filmben nyújtott sikeres alakítást. Kossuth-díjas (1991), Jászai Mari-díjas (1970, 1977), érdemes (1980) és kiváló művész (1988). F.Sz. Edgar (Sh.: Lear király); Desmoulins (Büchner: Danton halála); Puck (Sh.: Szentivánéji álom); Simon (Weingarten: A nyár); Pisti (Örkény I.: Pisti a vérzivatarban); Salieri (Shaffer: Amadeus); Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Willy Loman (Miller: Az ügynök halála); Max Pollack (Allen: Lebegő fénybuborék); Lear király (Sh.). F.R. Molnár F.: A doktor úr; Chase: Barátom, Harvey; Csehov: Cseresznyéskert; Süskind: A nagybőgő; Szomory D.: Györgyike, drága gyermek.




Udvaros Dorottya
színésznő
Született: Budapest, 1954. augusztus 4.

A SzAk elvégzése után 1978-ban a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött. 1981-ben a Nemzeti Színház, 1982-től a Katona József Színház tagja. Több m. film főszerepét alakította. Bonyolult szín- és hangváltások szakadatlan lendülete élteti alakításait, eleven szenvedéllyel. Kossuth-díjas (1990), Jászai Mari-díjas (1983). F.Sz. Ala (Mrożek: Tangó); Lena (Trifonov: Csere); Cressida (Sh.: Troilus és Cressida); Polly (Brecht–Weill: Koldusopera); Mirandolina (Goldoni); Rosalinda (Sh.: Ahogy tetszik); Jelena Andrejevna (Csehov: A manó); Natalja Ivanovna (Csehov: Három nővér); Szofja Jegorovna (Csehov: Platonov); Clodia (Füst M.: Catullus); Kaminska (Spiró Gy.: Az imposztor); Monika Gall (Canetti: Esküvő); Célimène (Molière: Mizantróp); Alkmene (Kleist: Amphitryon); Lulu (Wedekind); Táncosnő (Halász P.: A kínai).


Főoldal | Történetünk | Kurátorok | Galéria | Mecénásaink | Rólunk írták | Súgó
Copyright © 2007

Created by V.C.D. Informatika