Ágai Karola
énekesnő
Született: Budapest, 1936. nov. 16.
Elhunyt:2010. február 22
Tanulmányait Révhegyi Ferencné irányításával végezte. Pályafutását 1952-ben a SZOT, majd a Magyar Rádió énekkarában kezdte. 1953–55-ben a Magyar Rádió énekkarának, 1955-től 1957-ig a Honvéd Művészegyüttesének szólistája. Az Éj királynője szerepében (Mozart: A varázsfuvola) vendégként mutatkozott be az Operaházban, amelynek 1957-ben lett magánénekese. Hamarosan az egy. vezető koloratúrszopránja lett, nagy sikerrel énekelte a koloratúr-primadonna szerepeket, és a lírai szerepkörben is emlékezetes alakítások fűződnek a nevéhez. 1969-ben a New York-i Metropolitanben, 1973-ban a moszkvai Nagy Színházban lépett fel. Vendégszerepelt a hamburgi Operaházban, valamint Európa számos operaszínpadán. Több Hungaroton lemez, valamint rádió- és televíziós felvétel közreműködője. Alakításait virtuóz koloratúrtechnika, kitűnő színészi készség jellemzi. Liszt Ferenc-díjas (1968), érdemes (1970) és kiváló művész (1977). F.Sz. Melinda (Erkel F.: Bánk bán); Szilágyi Erzsébet, Gara Mária (Erkel F.: Hunyadi László); Violetta (Verdi: Traviata); Gilda (Verdi: Rigoletto); Ford Alice (Verdi: Falstaff); Zerbinetta (R. Strauss: Ariadne Naxosban).




Berek Katalin
Született: 1930. október 7.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1948–52.

Életút: 1952–70 a Nemzeti Színház, 1970–74 a 25. Színház alapító tagja, tanít, rendez, ír stb., 1974–85 újra a Nemzeti Színház, 1985–91 a győri Kisfaludy Színház, 1991– a kecskeméti Katona József Színház színésze, s jelenleg a balettisk. növendékeit színészmesterségre tanítja. Rendezett nyári játékokat, dolgozott amatőrökkel. Pályáján fontos volt a pódium, a tv és a film. Jászai Mari-díj (1957, 1963), Madách-díj, Radnóti-díj, SZOT-díj (1967), érdemes művész (1970), kiváló művész (1988).

Főbb szerepei: Hermia (Shakespeare: Szentivánéji álom), Regan (Shakespeare: Lear király), Kata (Shakespeare: A makrancos hölgy), Kurátor Zsófi (Németh: Gyász), Elektra (Gyurkó: Szerelmem, Elektra), Nyilas Misi (Móricz: Légy jó mindhalálig), Anna (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Anya, Szomszédasszony (García Lorca: Vérnász), García Lorca: A csodálatos vargáné), Virginia (Brecht: Galilei élete), Nelly (Örkény: Kulcskeresők), Klára (Nádas: Takarítás), Sarolt (Szörényi–Bródy: István, a király), Pernelle-né (Moliére: Tartuffe), Claire Zachanassian (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása), Lucifer (Madách: Az ember tragédiája), Mary Tyrone (O'Neill: Hosszú út az éjszakába), Plata-Ettingen hercegné (Molnár: Olympia), Cecília (Kálmán: Csárdáskirálynő), Orbánné (Örkény: Macskajáték), Eve (Maugham: Csodás vagy, Júlia), Nanny (Zindel: A gammasugarak hatása a százszorszépekre), filmen: Kis Katalin házassága (1950), Életjel (1954), Égi madár (1957), Párbeszéd (1963), Próféta voltál, szívem (1968), Feldobott kő (1968), Örökbefogadás (1975), István, a király (1984).

Főbb rendezései: Kuan Hang-csong: Tou O igaztalan halála, Gyurkó: A búsképű lovag, García Lorca: A csodálatos vargáné, Marivaux: Két nő között.
Hobbi: ami a szakmájával kapcsolatos.




Hágai Katalin
Budapest, 1961. június 3.

Kitüntetései: Liszt Ferenc-díj (1987) Érdemes művész (1990) EuroPAS Magyar Tánc-díj (1995) Kossuth-díj (1998)

Tanulmányait a Magyar Táncművészeti Főiskolán végezte, ahol 1980-ban nyert diplomát Hidas Hedvig osztályában. 1980-81-ben egy évig ösztöndíjasként Moszkvában tanult neves orosz mesterek irányítása mellett. 1981 óta a Magyar Állami Operaház tagja, 1985-ben nevezték ki magántáncosnak. Az Operaház repertoárján található, szinte valamennyi balett női főszerepét eltáncolta.

A legjelentősebbek: Seregi-Prokofjev: Rómeó és Júlia – Júlia Seregi-Mendelssohn: Szentivánéji álom – Titania Seregi-Goldmark: A makrancos Kata – Kata Seregi-Delibes: Sylvia - Sylvia , Diana Seregi-Hacsaturján: Spartacus – Flavia Pártay-Csajkovszkij: Anna Karenina – Anna Vámos-Csajkovszkij: A hattyúk tava - Odett-Odília Harangozó-Bartók: A csodálatos mandarin - A lány Harangozó-Delibes: Coppélia – Swanilda Zaharov-Aszafjev: A bahcsiszeráji szökőkút – Zaréma Seregi-Bartók: A fából faragott királyfi – Királykisasszony Fodor-J. S. Bach- Presser: A próba - Mária Magdolna Petipa-Harangozó-Minkusz: Don Quijote – Mercedes Barbay-Kocsák: Az ember tragédiája - Lucifer hasonmása Cranko-Csajkovszkij-Stolze: Anyegin - Tatjana Főszerepét táncolt Béjart, Kylián, Balanchine, Manen, Seregi, Fodor és Harangozó egyfelvonásos balettjaiban. Főszerepekben lépett fel Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Oroszországban, Angliában, Finnországban, Skóciában, Svájcban, Hollandiában, Kanadában, Hongkongban, Izraelben és Tajvanon.




Hegedűs D. Géza
színész, rendező
Született: Ibrány, 1953. máj. 7.színész, rendező

Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1971-75, 1990-93.

Életút: 1975- a Vígszínház tagja. 1987- a Színház- és Filmműv. Főisk.-n tanít. Jászai Mari-díj (1980), SZOT-díj (1983), érdemes művész (1989), Ajtay Andor-díj (1993, 1998).

Főbb szerepei: Ifjú W. (Plenzdorf: Az ifjú Werther újabb szenvedései), Ivan Satov (Dosztojevszkij: Ördögök), Sötétruhás fiú (Fejes: Jó estét nyár, jó estét szerelem), Kleist: Homburg hercege, Frederick Treves (Pomerance: Az elefántember), Germanus (Székely: Caligula helytartója), Sarkadi: Kőműves Kelemen, Albert (Székely: Protestánsok), Hufnagel gróf (Gombrowicz: Operett), Barrabás B. Barrabás és Révész (Presser-Sztevanovity: A padlás), Hős (Spiró-Másik: Ahogy tesszük), Gellért (Székely: Vak Béla király), Schiller: Don Carlos, Sir Galahad (Dorst: Merlin), Biff (Miller: Az ügynök halála), Harold Mitchell (Williams: A vágy villamosa), Haimón (Szophoklész: Antigoné), Fiú (Nádas: Találkozás), Tigris Brown (Brecht-Weill: Koldusopera), Buckingham herceg (Shakespeare: III. Richárd), Dr. Ebenwald (Schnitzler: A Bernhardi-ügy), Gletkin (Koestler: Sötétség délben), Frigyes herceg, Száműzött herceg (Shakespeare: Ahogy tetszik), Mick, Aston (Pinter: A gondnok), Becket Tamás (Eliot: Gyilkosság a katedrálisban), Dudard (Ionesco: Rinocéroszok), Fábri-Gallai: Rinaldo Rinaldini, Bildád (Jób könyve), Roberts (Rigby: A domb), Kreón (Szophoklész: Oidipusz), Guiche (Rostand: Cyrano), Dunois (Shaw: Szent Johanna), Mesélő (Neumann-Piscator-Prüfer: Háború és béke), Mérnök (Spiró: Dobardan), Theramész (Alföldi: A Phaedra-story), John Proctor (Miller: A salemi boszorkányok), Robert (Pinter: Árulás), Nagy Imre elvtárs (Szigethy: Kegyelem), Prospero (Shakespeare: Vihar), Ottó (Réthly: Élve vagy halva),

filmen: Egy kis hely a nap alatt (1973), Pokolraszállás (1974 tv), Elektra (1974 tv), Állványokon (1974 tv), Vállald önmagadat! (1974), Próbafelvétel (1974 tv), Zöld dió (1975 tv), A tanítvány (1976 tv), Requiem (1976 tv), Legato (1977), Kísértés (1977), Nincs visszaút (1978 tv), Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? (1978), IV. Henrik (1979 tv), Egy hónap falun (1979 tv), Ingyenélők (1980 tv), Vádindítvány (1981 tv), A zsarnok szíve (1981), Liszt Ferenc (1982 tv), Foltyn zeneszerző élete és munkássága (1982 tv), Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982 tv), Nők iskolája (1984 tv), Czillei és a Hunyadiak (1986 tv), Kőműves Kelemen (1986 tv), Kispolgárok (1986 tv), A Freytág testvérek (1987 tv), Malom a Séden (1987 tv), Ítéletidő (1988 tv), Az új földesúr (1988), Eldorádó (1988), Isten hátrafelé megy (1990), Live show (1992), A kert (1993 tv), A gyilkos én vagyok (1994 tv). Főbb rendezései: Bergman: A város, Joyce: Számkivetettek, Akutagava: A vihar kapujában, Füst: A néma barát, Békés: New Buda, Nagy-Pozsgai-Bradányi: A kölyök, Dés-Geszti-Békés: A dzsungel könyve, Tremblay: Sógornők, Kaufman: A nagy szemérmetlenség, Wilder: A mi kis városunk.




Jordán Tamás
Született: 1943. január 15.

Tanulmányok: Építőipari és Közlekedési Műszaki Egy., 1961-66.

Kitüntetései: 1991. Jászai Mari-díj 1977; Érdemes művész 1986. Kossuth-díj 1996.

Életút: 1966-72 a Főv. Tan. építési oszt. geodéta mérnöke, 1961-70 az ELTE Universitas együttesének amatőr színésze, 1972-77 a 25. Színház, 1977-80 a Várszínház, 1980-91 a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja, 1991 a Merlin Színház egyik alapítója és vez. 1992-96 a Magy. Színészkamara eln., 1999 a Magy. Színházi Társ. vez.ségi tagja. 1996-98 a Magy. Ösztöndíj Biz. tagja. Jászai Mari-díj (1978), érdemes művész (1986), Kossuth-díj (1996).

Főbb szerepei: Cserepes István (Fejes: Cserepes Margit házassága), Szókratész (Platón: Szókratész védőbeszéde), Illyés: A kegyenc, Mester, Jesua (Bulgakov: A Mester és Margarita), De Sade márki (Weiss: Marat halála), Gajev (Csehov: Cseresnyéskert), Bernarda Alba (García Lorca: Bernarda Alba háza), Alloworthy uraság (Rogers: Tom Jones), Warwick gróf (Shaw: Szent Johanna), Mr. Smith (Ionesco: A kopasz énekesnő), Koplár István (Eörsi: A kihallgatás), Rendőrfőnök (Mrożek: Rendőrség), Vladimir (Beckett: Godot-ra várva), Kalábuskin (Erdman: Az öngyilkos), I. Lipót (Weöres: A kétfejű fenevad), Csudakov elvtárs (Majakovszkij: Gőzfürdő), Ignác király (Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő), Trigorin (Csehov: Sirály), Brekk (Beckett: Szöveg és zene), Szókratész (Szókratész védőbeszéde), Shakespeare: Julius Caesar, Cervantes Bulgakov: Don Quijote, Attilio (De Filippo: A cilinder), Schulz: A nyugdíjas, Doc (Dürrenmatt: A csendestárs), Márton partjelző (Hamvai: Márton partjelző fázik), filmen: Staféta (1970), Szerelmem, Elektra (1974), Teketória (1976), Sámán (1977), Töredék az életről (1980), Hány az óra, Vekker úr? (1985), Szédülés (1989), Az utolsó nyáron (1990), Egyperces novellák (1991), Sose halunk meg (1992), Brigitta (1993 magy. német), Hanna (1993), A kert (1994), Szamba (1995), Pannon töredék (1997). Főbb rendezései: Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei, Goldoni: Karneválvégi éjszaka, Anouilh: Szeret, nem szeret, Sternheim: A bugyogó, Szeretni kell..., Megadom, és..., Móricz: Úri muri, Caragiale: Zűrzavaros éjszaka, Hetvenhét, Madách: Az ember tragédiája. Önálló estje: Amit szívedbe rejtesz.




Kiss János
táncos, balettigazgató
Született: Budapest 1959. augusztus 13.

Balettművész diplomáját 1979-ben kapta meg az ÁBI-ben. A Győri Balett egyik alapító tagja, vezető magántáncosa, 1991-től ig.-ja. Tiszta, klasszikus technikájú szólista, aki Markó Iván műveinek majdnem minden főszerepét eltáncolta. 1991-től részt vesz a kollektív koreográfiai alkotómunkában is: Árpádházi Szent Margit legendája, Gulliver úr utazásai 2. felvonása. Liszt Ferenc-díjas (1985). F.Sz. A Nap (Markó I.: A Nap szerettei); Király (Markó I.: Az igazság pillanata); Arany álarcos, Mephisztó (Markó I.: Don Juan árnyéka rajtunk); Mars (Markó I.: Izzó planéták); Minotaurusz (Markó I.: Totem); Keresztelő (Markó I.: Jézus, az ember fia); Mandarin (Markó I.: A csodálatos mandarin).




Komlóssy Erzsébet
énekesnő
Született: Salgótarján, 1933. július 9.

Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte László Géza tanítványaként. 1955-ben Szegeden debütált a Háziasszony (Kodály Zoltán: Székelyfonó) szerepében. 1955–58-ban a Szegedi Nemzeti Színház, 1958-ban az Operaház magánénekese lett. Külföldön is nagy sikerrel vendégszerepelt, elsősorban a nagy drámai mezzoszoprán szerepekben. Egyéniségének kisugárzása, sokoldalú színészi képességei által lírai szerepekben is meggyőző alakításokat nyújtott. Közreműködött Szokolay Sándor Vérnász és Hamlet c. operáinak ősbemutatóján. Oratóriuménekesként is gyakran fellépett. Több hanglemezfelvétele készült. Kossuth-díjas (1973), Liszt Ferenc-díjas (1964), érdemes művész (1982). F.Sz. Ulrica (Verdi: Az álarcosbál); Azucena (Verdi: A trubadúr); Carmen (Bizet); Amneris (Verdi: Aida); Orfeusz (Gluck: Orfeusz és Euridiké); Gertrúd (Erkel F.: Bánk bán); Delila (Saint-Saëns: Sámson és Delila); Márfa (Muszorgszkij: Hovanscsina); Örzse (Kodály Z.: Háry János).




Vári Éva
színésznő
Született:Nagykanizsa, 1940. augusztus 25.

1958-ban, érettségi után a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdett el dolgozni. 1963-ban szerződött Pécsre. 1964-ben kapott működési engedélyt a My Fair Lady c. musical címszerepének eljátszása után. 1993-tól a Budapesti Kamaraszínház tagja. Prózai szerepeit nagy drámai erővel alakítja, zenés darabokban pedig iskolázott hangjával érvényesül. 1984-ben Jászai Mari-díjat, 1988-ban érdemes művész kitüntetést kapott. F.Sz. Beatrice (Goldoni: Két úr szolgája); Mi (Lehár F.: A mosoly országa); Aldonza (Leigh–Wasserman: La Mancha lovagja); Edith Piaf (Scserbakov–Legentov: Nem bánok semmit sem); Martha (Albee: Nem félünk a farkastól); Miréna Lock (Szakcsi Lakatos B.–Csemer G.: Cigánykerék); Ariel (Sh.: A vihar); Shirley (Russel: Én, Shirley).



Főoldal | Történetünk | Kurátorok | Galéria | Mecénásaink | Rólunk írták | Súgó
Copyright © 2007

Created by V.C.D. Informatika