Csákányi Eszter:1971 és 73 között a Nemzeti Színház stúdiójának volt növendéke. 1973-ban a kaposvári Csiky Gergely színházhoz szerződött, mint csoportos szereplő, ám rövidesen főszerepeket kapott és a színház vezető színészei közé tartozott. Tizennyolc évadot töltött Kaposváron, 1992-ben átszerződött a budapesti Katona József Színházhoz. Kitűnő énekesnő, Brecht-Weill songjainak egyik leghivatottabb magyarországi tolmácsolója. Számos film- és tévészerepet alakított eddigi pályája során. “A színész mindig önmagából építkezik. Akkor tudok egy figurát megteremteni, ha sikerül előbányászni, felhozni magamból azokat a tulajdonságokat, élményeket, álmokat, amelyek valamilyen módon kötődnek a szerephez, vagy annak legalább egyik, meghatározó szegmentumához. Azzal lehet meglepetést szerezni a közönségnek, ha ez a találkozás váratlan, vagy legalábbis nem kézenfekvő. Mégis hihető, hogy X vagy Z is én vagyok.

Engem az tesz boldoggá, ha részese lehetek egy dolognak, egy vállalkozásnak. De elengedhetetlen, hogy azt a dolgot – ügyet, közösséget – én válasszam ki. Ragaszkodom ahhoz, hogy a sorsom az én kezemben legyen. Hogy magam dönthessek…”

Díjjak:
Érdemes művész
Jászai Mari díj
Színházi találkozó – legjobb női alakítás – 1991
Kritikusi díjak


Venczel Vera: 1946. március 10-én született Budapesten. Gyermekkora óta tudatosan erre a pályára készült. Erről így mesélt Juhász Dósa János újságírónak: "A papám annak idején nagyon szeretett volna színész lenni; később is imádott verseket mondani, s valószínűleg észrevette, hogy én is már pici koromban imádtam a verseket". A családi háttér, a szülői indíttatás mellett nagyszerű pedagógusok, művészek készítették fel a színészet mesterségére. A gimnáziumi évekről így vall: "beiratkoztam egy önképzőkörbe, amit akkor Heller Ágnes tartott, de színjátszó szakkörbe akkor még nem jelentkeztem. Az önképzőkörben viszont elég gyorsan kiderült, hogy van hozzá affinitásom. A gimnáziumi ünnepségeket egy csodálatos tanárnő, Lídia néni vezette, aki már tudatosan keresett nekem való feladatokat". A középiskolai szakkörök mellett az akkori neves színművésznő, Makay Margit nemcsak szakmai tudást, hanem annak szeretetét is átadva tanította, fejlesztette tehetségét. "Valójában õ indított el a pályán, õ volt, aki először hitt bennem, akinél az alapokat megtanultam, akinek a személyisége döntően befolyásolt, nemcsak színésznőként, hanem az egész életben". Gimnazistaként játszott első két filmjében: Máriássy Félix Karambol (1963), és Esztergályos Károly Egy csónak visszafordul (1964) című alkotásában.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolára elsőre felvették, osztályfőnöke az a Pártos Géza lett, aki nemcsak kiváló rendező, de remek pedagógus is volt: "Aztán jött az újabb csoda, találkozásom Pártos Gézával. Ő szintén zseni volt, s színházi emberként is, pedagógusként is egyedülálló. Valamennyien, akik a tanítványai lehettünk rajongtunk érte. Pártos rendelkezett azzal a képességgel, hogy mindenkiből a lehető legjobbat, legigazabbat tudta előhozni." Pártos a Madách Színház rendezője volt, tanítványait szívesen látta volna saját anyaszínházában. Azonban Várkonyi Zoltán, akinek talán már a főiskolai felvételin feltűnt, másodév végén szerepet adott neki a Vígszínházban. Ettől kezdve nemcsak a főiskola Ódry színpadán, hanem a Vígszínházban (Heltai: A néma levente, 1966, valamint Weingarten: A nyár, 1967) is megmutatta tehetségét, rátermettségét. A kritika ígéretes tehetségnek tartotta, s a Vígszínházban és a filmekben még többet tanult az akkori színészóriásoktól. "Együtt dolgozhattam a kor szinte minden jelentős magyar rendezőjével Makktól-Fábriig, Várkonyitól-Keleti Mártonig, együtt játszhattam olyan kolosszális művészekkel, mint Kiss Manyi, Pécsi Sándor, Latinovits." A főiskola harmadik-negyedik évében már rendszeresen játszott a Vígben, forgatott a filmgyárban, és egymás után kapta a szerepeket a televízióban. A mozi tette országosan ismertté olyan filmekkel, mint a Kárpáthy Zoltán (1966), az Egy szerelem három éjszakája (1967), a Tanulmány a nőkről (1967), az Egri csillagok (1968). A színészdiplomát 1968-ban vette át. A színházban és a filmekben nyújtott színvonalas alakításainak köszönhetően Várkonyi azonnal leszerződtette a Vígszínházhoz.

Díjak, elismerések
• Arany Nimfa-díj (Monte Carlo, 1971)
• Jászai Mari-díj (1975)
• Varsányi Irén-emlékgyűrű (1977)
• Kritikusok díja (1977)
• Kazinczy-díj (1987)
• Ruttkai Éva-emlékdíj (2003)
• Ajtay Andor-díj (2004)
• Páger Antal-színészdíj (2005)
• Premier-díj (2005)




Harkányi Endre:A Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol 1957-ben diplomázott. A debreceni Csokonai Színháznál kezdett, majd 1960-1963 között a Petőfi Színház, 1963-1968 között a Vígszínház, 1968-1977 között a Mikroszkóp Színpad, 1977-1984 között a József Attila Színház társulatához szerződött. 1984-ben visszatért a Vígszínházba, azonban kilenc év után egy évadra átszerződött a Művész Színházhoz (1993-1994). Azóta a Vígszínház tagja. Népszerű szinkronszínész, többek között Mézga Géza és a Vízipók csodapók Keresztesének magyar hangja volt. 2008-ban beválasztották a Halhatatlanok Társulatába.

Díjak és kitüntetések
• Jászai Mari-díj (1962)
• érdemes művész (1982)
• Ajtay Andor-díj (2004)
• Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje /polgári tagozat (2004)
• Ruttkai-gyűrű (2005)
• Kiváló Művész (2005)

Filmjei 2006 De kik azok a Lumnitzer nővérek?,2004 Sorstalanság,1998 Üstökös,1995 Éretlenek, 1993 Krisztofóró,1990 Mese az ágrólszakadt igricről,1989 Amerikából jöttem…,1988 Soha, sehol, senkinek,1985 Hosszú utazás,1984 Hanyatt-homlok,1984 Torta az égen,1983 Fürkész történetei,1983 Történetek a magyar filmről III.,1982 Bukósisakban,1982 Vízipók-Csodapók,1981 Minden egér szereti a sajtot,1980 A hosszú előszoba,1979 Futrinka utca,1975 Legenda a nyúlpaprikásról,1974 Aranyborjú,1974 Utazás a Holdba,1974 Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai,1973 Kakuk Marci,1973 Karagöz,1972 Mézga család,1972 Vakáción a Mézga család,1971 Nyulak a ruhatárban,1970 Utazás a koponyám körül,1970 Danaida,1947 Valahol Európában




Román Sándor:1965-ben született Ricsén. Tánctanulmányait 1975-ben kezdte az akkori idők egyik legjobb amatőr együttesében, Cigándon. 1979-ben az Állami Balett Intézet Tímár Sándor vezette néptánc tagozatán tanult tovább. A diploma megszerzése után a Honvéd Együttes szólistája, majd tánckarvezetője lett; koreográfusként résztvett Novák Ferenc táncszínházi alkotásaiban. Együtt dolgozott Markó Ivánnal a Szarvassá változott fiúkban, és a Jézus, az ember fiában. Fellépett számos táncfilmben is (Magyar Elektra, A helység kalapácsa, Antigoné).Megnyerte az „Aranysarkantyú szakmai díjat, majd 1987-ben „Az év táncosa díjat. Európai, afrikai és ázsiai országokban turnézott. Tanított és koreografált Észak- és Dél-Amerikában. 1996-ban megkapta a Harangozó Gyula-díjat. Az Állami Balett Intézetben mesterképesítést kapott balett- és néptáncból. Az Állami Népi Együttes, a Honvéd Táncszínház és a Budapest Táncegyüttes számára készített koreográfiákat.Ladányi Andreával a népi, a balett és a kortárs tánctechnikákkal kísérletezett. 1997-ben Szolnokon megalakult a Román Sándor Táncszínháza névre keresztelt együttes. Ebből a csapatból született 2000 októberében az ExperiDance Tánctársulata.




Volf Katalin (Bp., 1964. márc. 31.– ): táncosnő. Az ÁBI-ben 1982-ben szerzett balettművész diplomát, majd egy évet töltött ösztöndíjasként a Moszkvai Balett Intézetben. 1983 óta az Operaház tagja, magántáncos. Ragyogó klasszikus technikájú, lírai alkatú balerina. A lausanne-i balettverseny bronzérmese (1982), Liszt Ferenc-díjas (1988). F.Sz. Júlia (Seregi L.: Rómeó és Júlia); Giselle (Lavrovszkij); Odette-Odilia (Messzerer: A hattyúk tava); Sylvia (Seregi L.); Titánia (Seregi L.: A szentivánéji álom); Auróra (Róna V.: Csipkerózsika); Lány (László P.: Derby); Kitty (Pártay L.: Anna Karenina); Amerika (Keveházi G.: Cristoforo); főszerepek (László P.: Divertissement, Babaházi történet).





Misura Zsuzsa (Bp., 1948. jan. 4.– ): énekesnő (szoprán). Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Kapitánffy Istvánné, Réti József, Szőnyi Ferenc és Bende Zsolt vezetésével végezte. Pályafutását 1966-ban az Állami Népi Együttesben kezdte. 1973-ban lett az Operaház és a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese, drámai szoprán szerepkörben. 1976-ban III. díjat nyert a Barcelonai Nemzetközi Énekversenyen. Képzett technikája és sokoldalú színészi játéka széles repertoár eléneklésére teszi képessé. Pályafutása során Amerika, Európa és Japán legnagyobb operaszínpadain lépett fel. 1988-ban Liszt Ferenc-díjat kapott. Operaházi működését Székely Mihály Emlékplakettel (1989) és Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjjal jutalmazták. F.Sz. Aida (Verdi); Leonora (Verdi: A trubadúr); Tosca (Puccini); Turandot (Puccini); Senta (Wagner: A bolygó hollandi); Tábornagyné (R. Strauss: A rózsalovag).




Berkes János Énekművész, operaénekes, színész Szentesen született. Muzsikus családból származik, édesapja szintén énekes. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát Réti József és Révhegyi Ferencné tanítványaként végezte el, s 1971-ben szerzett diplomát. Még abban esztendőben szerződtette a Magyar Állami Operaház, s Lenszkijként debütált az Anyeginben. Azóta a dalszínház tagja, emellett pedig 1981-84 között a bécsi Raimund Theaternek is a magánénekese volt. A Nemzetközi Toti dal Monte Énekversenyen 1976-ban az első díjat kapott, a Belga Televízió Opera és Énekversenyén pedig a nemzetközi zsűri különdíját nyerte el, 1979-ben. 2007-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze kitüntetést kapta.


Főbb szerepei:

Mozart: Don Giovanni (Don Ottavio)
Rossini: A sevillai borbély (Almaviva)
Donizetti: Lammermoori Lucia (Edgar)
Donizetti: Szerelmi bájital (Nemorino)
Erkel: Bánk bán (Ottó)
Csajkovszkij: Anyegin (Lenszkij)
Leoncavallo: Bajazzók (Beppo)
Puccini: Pillangókisasszony (Pinkerton)




Bálint András (1943. április 26. - ) 1965 - Színház- és Filmművészeti Főiskola 1965 - Pécsi nemzeti Színház 1969 - Madách Színház 1980 - Mafilm 1983 - a Színművészeti Főiskola tanára 1985 - Radnóti Színház igazgatója A Magyar Színházművészeti Szövetség, 1997-99 a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja. Fontosabb szerepek: - Shakespeare: Lear király - Edgar - Shakespeare: VI. Henrik - címszerep - Shakespeare: Julius Ceasar - Antonius - Shakespeare: Sok hűhó semmiért - Claudio - Krleza: Glembay-ház - Leone - Schnitzler: Anatol és a nők - Anatol - Shepard: Valódi vadnyugat - Austin - Mozart: Szöktetés a szerájból - Szelim basa - Molnár: Úri divat - Juhász Péter - Shaw: Pygmalion - Higgins - Ibsen: Nóra - Helmer - Ibsen: Rosmersholm - Rosmer - Ibsen: Hedda Gabler - Tesman - Ibsen: A vadkacsa - Gregers Werle - Botho Strauss: Az idő és a szoba - Julius - Mamet: Oleanna - John - Gogol: Háztűznéző - Anucskin - Albee: Nem félünk a farkastól - George - Genet: Cselédek - Madame - Csehov: Ványa bácsi - Szerebrjakov - Csehov: Sirály - Dorn - Móricz: Rokonok - Polgármester - Pinter: A születésnap - Goldberg - Molnár Ferenc: Az ördög - Az Ördög - Csehov: Három nővér - Csebutikin - Kosztolányi Dezső-Forgách András: Aranysárkány - Novák tanár úr (Soproni Petőfi Színház) - Wedekind: Lulu - Doktor Franz Schön - Márai Sándor: Kaland - Kádár Péter (Miskolci Menzeti Színház) - Janusz Glowacki: Negyedik nővér - Jurij Alekszejevics - Csehov: Cseresznyéskert - Gajev - Hamvai Kornél: Castel Felice - Öregember Díjak: 1977 - Jászai Mari - díj 1977 - Filmkritikusok díja 1987 - Színikritikusok díja 1988 - Érdemes művész 1989 - TV-kritikusok díja 1996 - Országos Színházi Találkozó legjobb férfi alakítás díja 1997 - legjobb férfi epizódalakítás díja 2003 - Pro Urbe-díj 2003 - Kossuth-díj 2004 - Radnóti-díj


Főoldal | Történetünk | Kurátorok | Galéria | Mecénásaink | Rólunk írták | Súgó
Copyright © 2007

Created by V.C.D. Informatika