Gálffi László

Élete:1975-ben végzett a Színház-és Filmművészeti Főiskolán. A Vígszínházhoz szerződött. Olyan alakítások fűződnek nevéhez, mint Shakespeare: Othello című darabjában Jago szerepe, valamint Katona József: Bánk bán című művének főszerepe. 1994-től tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1999-től szabadfoglalkozású színész lett. 2003-tól az Örkény István Színház tagja, 2008-tól egyetemi docens.

Rendezései Dosztojevszkij: Fehér éjszakák, A láthatatlan ház (film)
Filmjei Játékfilmek A kenguru (1975), Ki beszél itt szerelemről? (1979), Áramütés (1979), A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon (1981), Requiem (1981), Anna (1981), Jób lázadása (1983), Redl ezredes (1985), Jézus Krisztus horoszkópja (1988), Utolsó hajó (1990), Anna filmje (1992), Blue Box (1993), Csajok (1995), Szenvedély (1997), 6:3 avagy, Játszd újra Tutti (1998), A napfény íze (1999), A csodálatos mandarin (2000), Torzók (2001), A láthatatlan ház (2001), Jött egy busz... (2003), Férfiakt (2006), Nyugalom (2008), Oda az igazság (2009),

Tévéfilmek: Fogságom naplója (1977), Gabi (1977), Zokogó Majom (1978-tévésorozat), Philemon és Baucis (1978), Cseresznyéskert (1979), IV. Henrik (1980), Liszt Ferenc (1982-tévéfilm sorozat), Wagner (1983-tévésorozat), Hamlet (1983), Caligula helytartója (1984), A tanítónő (1985), Dráma a vadászaton (1986), Végzetes szerelem játéka (1991), István király (1992), Vigyázók (1993), Így írtok ti (1994), Feltámadás Makucskán (1995), Pótvizsga (1996), A szivárvány harcosa (2001), Párversek (2003), Ebéd (2004), Nóra (2005), Régimódi történet (2006), Örkény lexikon (2006), Fenn a hegyen (2006)

Díjai:Jászai Mari-díj (1984), Mensáros-díj (1990), Hekuba-díj (1990), Ajtay Andor-emlékdíj (1990), Ruttkai Éva-díj (1996), Hegedűs Gyula-emlékgyűrű (1996), Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1996), Színikritikusok díja (2000/2001), Érdemes Művész (2003), Arlecchino-díj (2004), Súgó Csiga-díj (2005), Kossuth-díj (2007) ("Több évtizedes kimagasló színészi alakításaiért.")

Szilágyi Tibor

Élete: 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola hajdani növendékeként. Először a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött (1965), majd 1968-ban átment a Veszprémi Petőfi Színházba. 1969-től játszik Budapesten. 1973-ig a Thália, majd 1977-ig a József Attila Színház társulatához tartozott. Ekkor szerződött a Nemzeti Színházhoz 2 évre, innen 1979-1990 között a Vígszínházba ment. Ezt követően ismét a József Attila, majd a Nemzeti Színházban játszott, végül 1997-ben csatlakozott az Új Színházhoz. 2003-tól a Soproni Petőfi Színház művészeti igazgatója.

A színház mellett számos filmben és tévésorozatban is szerepelt, illetve a rádióban is gyakran hallható a hangja, többek között kabarékban. 1988-1989 között az MSZMP KB tagja volt.

Rendezései (Veszprém, Petőfi Sándor Színház) Nyitott ablak (1995), Kedves hazug (1996), A kaktusz virága (1997), Páratlan páros (1998), Csodálatos vagy Júlia (1998), Charley nénje (1999), Gázláng (1999), Bolha a fülben (2000), Vak Ond álma (2001)

Filmjei Filmek, sorozatok: Eszter hagyatéka (2008), Tavasz, nyár, ősz (2007), Budakeszi srácok (2006), Rokonok (2006), Üvegtigris 2 (2006), Üvegfal (2005), Limonádé (2002), Rendőrsztori (2002), Kisváros (2001), Családi album (2001), Üvegtigris (2001), Családi kör (2000), Rögtön jövök (2000), Európa expressz (1999), Ámbár tanár úr (1998), Szamba (1996), A Körtvélyesi csíny (1995), Vili, a veréb (1989), Tihamér (1989), Hétpróbások (1988), A Montmartrei ibolya (1988), Série noire (1987), Az ördög talizmánja (1987), Elysium (1986), Az aranyifjú (1986), A Falu jegyzője (1986), Kémeri (1985), A Láperdő szelleme (1984), Elcserélt szerelem (1984), Gyertek el a névnapomra (1983), Guernica (1982), A Különc (1980), A Mérkőzés (1980), Szeszélyes évszakok (1980), Minden szerdán (1979), A Kard (1977), Fogságom naplója (1977), Magellán (1977), A Cárné összeesküvése (1977), Apám néhány boldog éve (1977), A Lőcsei fehér asszony (1976), Kántor (1976), A Peleskei nótárius (1975), Jelbeszéd (1974), Végül (1974), Álljon meg a menet! (1973), Nincs idő (1973), Kakuk Marci (1973), A Magyar ugaron (1973), Macskajáték (1972), Madárkák (1971), Derzhis za oblaka (1971), Aszfaltmese (1971), Prés (1971), Érik a fény (1970), Holnap reggel (1970), Tizennégy vértanú (1970), Falak (1968), A Múmia közbeszól (1967), Princ, a katona (1967), Hideg napok (1966), Othello Gyulaházán (1966), Szerelmes biciklisták (1965), Így jöttem (1965), Az asszony beleszól (1965), Szegénylegények (1965)


Pogány Judit

(Kaposvár, 1944. szeptember 10. – ) Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas magyar színésznő.

Élete:Az első 18 év: Kora gyermekéveit - bátyjával együtt - Kaposváron tölti. 8 és fél éves korában elveszíti édesapját, ekkor édesanyja már súlyos beteg. Testvérével együtt gyámszülőkhöz kerül Budapestre, akik két édesgyermekük mellett kitanítják és felnevelik őket. Pici gyerekkora óta vonzódik a színház, a versek világához, a Békéscsabán eltöltött középiskolás évei alatt számtalan helyi és országos szavalóversenyen sikerrel indul.

Kaposvári évek: 1965-től 1978-ig: A közgazdasági technikum elvégzése után jelentkezik a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol az első rostán eltanácsolják. Nyilatkozataiban említi, hogy igazat ad a felvételiztető vizsgabizottságnak, jelentéktelen kislányként közhelyes versekkel próbálkozott.

Érettségi után visszaköltözik Kaposvárra, és másfél évig a Kaposvári Megyei Bíróságon adminisztrátorként dolgozik. Munka mellett Takács László segédrendező amatőr színjátszókörében játszik el néhány szerepet. 1965-ben a csoport fellép az országos Ki mit tud?-on, és bekerül a döntőbe. Produkciójukat a kaposvári Csiky Gergely Színház vezetése is látja, készülő új előadásukba fiatal lányokat keresnek, melybe Pogány Juditot is meghívják. Meghallgatás után segédszínészi[m 1] állást ajánlanak számára, melyet rögtön elfogad.

Először a kórus és tánckar tagja, később kisebb prózai szerepeket játszik. Ebben az időszakban ismerkedik meg későbbi férjével, Koltai Róbert színművésszel, aki ekkor már a színház oszlopos tagja. Az igazi áttörést színészi pályájában az 1968-1969-es évad hozza el, amikor Zsámbéki Gábor friss diplomás rendezőként Kaposvárra szerződik, és szerepet ad Pogány Juditnak a Várj míg sötét című színdarabban.

A következő, 1969-1970-es évadtól elindul színházi karrierje: Csorba István rendezésében a Hamupipőke címszerepét alakítja, és még ebben az évadban megkapja a színész minősítést.
1971-ben összeházasodik Koltai Róberttel, a következő évben, 1972-ben megszületik fiúk, Koltai Gábor.
1973-tól Ascher Tamás rendezésében a Pinokkió főszerepét játssza, melyre szülés után napi több órás intenzív edzéssel készül a színésznő, hogy hitelesen keltse életre a szikár fabábu lényét és mozgását. Számtalan szereppel bízzák meg a kaposvári évek alatt, többek között Shakespeare: Ahogy tetszik című drámájában Rosalindát, Csehov Ivanovjában Anna Petrovnát alakítja, mindkettőt Zsámbéki Gábor rendezésében. Sarkadi Imre Oszlopos Simeonjában Zsuzsit, a megalázott, gyilkos nőt kelti életre, a darabot Gazdag Gyula rendezi. Érett, kiforrott művésszé fejlődik, az új rendező generáció legnagyobbjaival dolgozik együtt a kaposvári évek alatt, mint például: Babarczy László, Ascher Tamás, Zsámbéki Gábor.
Elismert filmrendezőkkel forgat, mint Gazdag Gyula, akinek filmjeiből több tudható meg a Kádár-rendszer valóságáról, mint néhány átfogó szociológiai munkából. A Bástyasétány 74' című filmet 1974-ben mutatják be, melyben Pogány Judit Bözsi szerepét alakítja. Lugossy Lászlóval 1975-ben forgatja az Azonosítás című filmet, mely a következő évben a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Medve-díjat nyer.
1978-ban - 34 évesen - színészi munkáját Jászai Mari-díjjal ismerik el.

Nemzeti Színház, Budapest: 1978-tól 1980-ig
1978-ban Pozsgay Imre kultuszminiszter Zsámbéki Gábort és Ascher Tamást Budapestre, a Nemzeti Színházhoz szerződtetteti. A Pogány-Koltai házaspár ekkor szintén a Nemzeti Színházhoz szerződik.

A színházban töltött két évad alatt továbbra is Ascherrel, Zsámbékival, valamint Székely Gáborral dolgozik együtt, eljátssza az Éjjeli menedékhely Natasáját, a Szent György és a sárkány Isbel hercegnőjét, Troilus és Cressida Cassandráját és a Jövedelmező állás Polináját.

1978-1979-ben színházi szerepei mellett több TV- és játékfilmben is szerepel, többek között Gothár Péter rendezésében az Imrében és az Ajándék ez a napban. Ez utóbbi filmben nyújtott szerepformálásáért 1980-ban elnyeri a Magyar Filmkritikusok Nagydíját, a legjobb női alakításért[4], valamint a film az 1980-as Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon elsőfilmes kategóriában Arany Oroszlán-díjat kap.
Budapesti évek: 1994-től
1994 óta szabadfoglalkozású, elsősorban az Örkény István Színházban és a József Attila Színházban lép fel. Vendégként többször fellépett a budapesti Katona József Színházban is. Itt játssza az 1996. május 18.-i bemutató óta, Werner Schwab Elnöknők című darabjának egyik főszerepét.

Díjak és kitüntetések: Országos Színházi Találkozó legjobb epizódszereplőnek járó díja (1972), Jászai Mari-díj (1978), Arany Oroszlán (1979; az Ajándék ez a nap-ban nyújtott alakításáért), Legjobb női alakításért járó díj (1982), Gyermekekért érdemérem (1984), Érdemes művész (1987), Legjobb epizódszereplőnek járó díj (1987), Megyei Művészeti Díj (1989), Komor-gyűrű (1990), Hekuba-díj (1996), Országos Színházi Találkozó legjobb női alakításért járó díja (1997), Kossuth-díj (2008) (több évtizedes, mesefiguráktól a drámai szerepek megformálásáig terjedő sokoldalú színészi teljesítménye elismeréseként


 

Lorán Lenke

Élete: Makay Margit stúdiójában tanulta a szakmát, majd 1943-1945-ben a Fővárosi Operettszínház, 1945-1966 között a Művész, a Vidám, a Magyar Néphadsereg, végül a Petőfi Színház tagja volt. 1966-tól a Vidám Színpadon játszik.

Kirobbanó életkedvű, jóhumorú komika, eszköztárában az erőteljesebb színészi eszközök is megtalálhatók. Elsősorban vígjátékokban játszott, de komolyabb karakterszerepekben is emlékezetes alakításai voltak.

Díjai: 1968 – Jászai Mari-díj, 2003 – Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje, 2007 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 2010 – Érdemes művész

Főbb szerepei:Színház: Bencsik-Romhányi-Fényes: Egy fiúnak négy mamája – Kevéné, Brecht-Weill: Koldusopera – Peacockné, Jókai: Gazdag szegények – Ritka Panna, Aszlányi-Karinthy: A hét pofon – Miss Finigale, Molnár: Az üvegcipő – Roticsné, Gábor Andor: Dollárpapa – Koltayné, Görgey-Gádor-Fényes: Részeg éjszaka – Zsizsi, Bárány-Payer-S. Nagy: A szülő is ember – Gitta, Többórás napsütés – Pólika, Bencsik Imre: Kölcsönlakás – Vali, Görgey: Szexbogyó – Miss Goldfinger, Vinkmó: Justitia kombinéban – Vilma



NOVÁK FERENC

Élete: 1931-ben született, Nagyenyeden. Eredeti végzettsége: okleveles etnográfus. A magyar néptánciskola egyik megterője. Nagyszabású folklór, tánc- és színházi események, fesztiválok fűződnek a nevéhez. A folklór sajátos színházi megjelenítésének megteremtője. Művei a Honvéd Táncszínház számára több nemzetközi sikert hoztak, a Lúdas Matyi énekes táncjátékot a Holland Táncszínház is műsorára tűzte. művészeti tanácsadó a Honvéd Táncszínház művészeti vezetője

1954-87 - a HVDSZ Bihari János Táncegyüttes megalapítója, 1964-75 - a Honvéd Együttes tánckarvezetője, 1975-89 - a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál művészeti vezetője, 1977-83 - az amszterdami Folklór Táncszínház koreográfus-rendezője, 1983-tól - a Honvéd Együttes művészeti igazgatója, 1986-88 - a Magyar Táncművészek Szövetségének főtitkára, 1996-tól - a Magyar Művészeti Akadémia tagja

Művészeti kitüntetései: SZOT Művészeti Díj (1966), Erkel Ferenc-díj (1975), Budapest Főváros Tanácsa Művészeti Díj (1983), Magyar Népköztársaság Érdemes művésze (1985), Ifjúsági Díj (1987), Magyar Művészetért Díj (1988), Juhász Gyula-díj (1988), Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1991), Kossuth-díj (1993), Magyar Örökség Díj (1999), Kölcsey Ferenc Millenniumi-díj (2001), Hevesi Sándor-díj, Életmű-díj, Hazám-díj (2003),Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (2005)


Uhrik Dóra

Élete:(Bp., 1943. aug. 27.– ): táncosnő, balettmester. 1960-ban végzett az ÁBI-ben, ahol mesterei Szalay Karola, Mák Magda és Bartos Irén voltak. 1961-től tagja a Pécsi Balett társ.-ának, 1967-től magántáncos. 1989-ig számos főszerepet táncolt és részt vett az egy. szinte valamennyi külföldi turnéján. Drámai kifejezőereje, sokoldalú szerepformáló készsége a társ. vezető táncosnőjévé avatta. 1978-ban balettmesteri diplomát szerzett, és azóta a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában tanít, 1991 óta a tánctagozat vezetője. A 80-as években drámai színésznőként is színpadra lépett.

Liszt Ferenc-díjas (1976), érdemes művész (1982).

Szerepei: Donna Elvira (Eck I.: Don Juan); Médeia (Tóth S.); Nő (Eck I.: Kék balett); Asszony (Eck I.: Szerelem); Herodiás (Eck I.: Salome); főszerep (Eck I.: Passacaglia Requiem).


László Margit

(Kolozsvár, 1931. márc. 17.– ): énekesnő (szoprán). Kezdetben zongorázni tanult a kolozsvári Állami Konzervatóriumban. 1951-től 1953-ig magánúton folytatta énektanulmányait Koranek Jánosné, majd dr. Sipos Jenő irányításával. 1953-ban Gilda (Verdi: Rigoletto) szerepében debütált az Operaházban. 1953–1986 között az Operaház magánénekese, lírai szoprán szerepkörben. Legemlékezetesebb fellépései Mozart operáihoz fűződnek, három évtizeden át a társ. vezető Mozart-énekesnője volt, aki lírai és szubrett szerepekben egyaránt nagy sikereket aratott. Rendkívüli muzikalitás, fölényes technikai tudás, kiváló színészi készség, humor jellemezték alakításait, amelyekben a líraiság dominált. Oratórium- és hangversenyénekesként is kiemelkedően sikeres volt. Európa-szerte vendégszerepelt. Számos Hungaroton-felvételen működik közre.

Liszt Ferenc-díjas (1961), érdemes művész (1973) és kiváló művész (1981).

F.Sz. Drusilla (Monteverdi: Poppea megkoronázása); Euridice (Gluck: Orfeusz és Euridiké); Blonde, Konstanza (Mozart: Szöktetés a szerájból); Susanna, Grófné (Mozart: Figaro házassága); Pamina (Mozart: A varázsfuvola); Norina (Donizetti: Don Pasquale); Micaela (Bizet: Carmen); Adél (ifj. J. Strauss: A denevér).


Berczelly István

Énektanulmányait Feleki Rezsõ, Jámbor László és Szabó Miklós irányításával folytatta. 1965 és1970 között a Debreceni Csokonai Színház tagja, ahol elsõ jelentõs alakítása Mozart Don Giovannija volt. 1970-ben szerzõdött az Operaházba, melynek azóta is tagja. Az operarepertoár csaknem valamennyi jelentõs bariton és basszus szerepét énekelte.

Az elmúlt években az alábbi szerepekben lépett fel: Petur, II. Endre (Erkel: Bánk bán), Öreg pap (Mozart: A varázsfuvola), Fõinkvizítor (Verdi : Don Carlos), Borisz (Sosztakovics: Kisvárosi Lady Macbeth), Hermann õrgróf (Wagner: Tannhäuser), Wotan (Wagner: A nibelung gyûrûje), Pogner (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok), Klingsor (Wagner: Parsifal). Oratóriuménekesként is gyakran fellép, több hangfelvételt is készített.


Főoldal | Történetünk | Kurátorok | Galéria | Mecénásaink | Rólunk írták | Súgó
Copyright © 2007

Created by V.C.D. Informatika