BENKŐ GYULA
színész
Született: Budapest, 1918. augusztus 22.
Elhunyt: 1997. június 30.
Tanulmányai: Színművészeti Akadémia 1936-1939.

Életútja: 1939-49. a Vígszínház, 1949-51. az Ifj. Színház. 1951-a Magyar Néphadsereg Színháza, ill. a Vígszínház tagja, 1978-ny. 1947-49 A Vígszínház társig., 1949-55. a Színház és Filmművészeti Főiskola tanára. 1962-68. a Színházművészeti Szövetség főtitkára.

Kitüntetései: Jászai Mari-díj (1956.), érdemes művész (1960.), kiváló művész (1968.).

Főbb szerepei: II. Rákóczi Ferenc (Szigligeti: II. Rákóczi Ferenc fogsága), Tuzenbach (Csehov: Három nővér), Christian (Rostand: Cyrano de Bergerac), Molnár: Liliom, Aljoska (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Pagnol: Tipáz, Oswald (Ibsen: Kísértetek), Priszipkin (Majakovszkij: Poloska), Andrej Bolkonszkij (Tolsztoj-Piscator: Háború és béke), Frank Strang (Shaffer: Equus), Frank (Shaw: Warenné mestersége), Chris Keller (Miller: Édes fiaim), Sipos (Molnár Ferenc: Az üvegcipő), Lepidus (Shakespeare: Antonius és Kleopátra), Mario (Niccodemi: Hajnalban, délben, este), Val Xavier (Williams: Orfeusz alászáll), Írnok (Shakespeare: III. Richárd), Mikhál bán (Katona: Bánk bán), Gróf Szentgróthy (Szomaházy-Békeffi-Lajtai: Mesék az írógépről), Baptistin (Feydeau: Bolha a fülbe), filmen: Varjú a toronyórán (1938.), A Gyurkovics fiúk (1940.) Egy bolond százat csinál (1942.) Ördöglovas (1943.), Díszmagyar (1949.), Különös házasság (1951.), Fel a fejjel (1954.), A 39-es dandár (1959.), Fűre lpni szabad (1960.), Vacsora a Hotel Germániában (1962.tv), Fotó Háber (1963.), Utószezon (1966.), Temetetlen holtak (1966.), Jaguár (1967.), Az özvegy és a százados (1967.), Egri csillagok I-II. (1972.), Az erőd I-II. (1978.), Doktor Senki (1978. tv), Glembay Ltd. I-II. (1980. tv), II. József (1981 tv). Gyertek el a névnapomra! (1983.) A vörös grófnő I-II. (1984.), Redl ezredes I-II. (1984), Tüske a köröm alatt (1987.) Édes Anna (1989 tv).



DARVAS Iván
(Darvas Szilárd)
színész
Született: Beje, Csehszlovákia (ma: Szlovákia), 1925. jún. 14.
Elhunyt: 2007. június 3.
Családi adatok: Sz.: Darvas János, Jevdokimova Antonyina. Nős, 1972, Motorcza Irén. Gy.: Ráchel Tatjána, 1975, Benjámin Olivér, 1976.
Tanulmányok: Színműv. Ak., 1943-46.

Életút: 1926-39 Prágában él, 1939- Magyaro.-on, 1945 egy szovjet kat. alakulat tolmácsa, 1946-49 a Művész Színház, 1949-56 a Madách Színház tagja, a forr.-ban való részvételéért 1957-59 börtönben volt, 1959-63 segédmunkás, 1963-64 a miskolci Nemzeti Színház, 1964-65 a József Attila Színház, 1965-85 a Vígszínház, 1993-95 a Művész Színház, 1995- a szolnoki Szigligeti Színház tagja, 1985-93 ny. A Tört. Igazságtétel Biz. egyik alapítója. 1990-94 országgy. képv. (Bp., XIII. ker., SZDSZ), 1994, 1998 képv.jelölt. Jászai Mari-díj (1955, 1967), érdemes művész (1969), kiváló művész (1975), Kossuth-díj (1978, 1998), Erzsébet-díj (1989), Ruttkai-díj (1989), Maecenas-díj (1999), a filmszemle legjobb férfialakítás díja (2000), a Nemzet Színésze (2000), a filmkritikusok díja (2001), Radnóti Miklós-díj (2001), Gundel-életműdíj (2001), Pro urbe Budapest (2001).

Főbb szerepei: Orfeusz (Anouilh: Euridike), Raszkolnyikov (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés), Tuzenbach, Versinyin (Csehov: Három nővér), Báró (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Ruy Blas (Hugo: A királyasszony lovagja), Becket (Anouilh: Becket vagy az Isten becsülete), Alvinczi Eduárd (Krúdy: A vörös postakocsi), Von Berg (Miller: Közjáték Vichyben), Beutler (Dürrenmatt: Fizikusok), Larry Slade (O'Neill: Eljő a jeges), Leigh-Wasserman: La Mancha lovagja, Harry (Schisgal: Szerelem, ó!), Színész (Molnár: A testőr), Brick (T. Williams: Macska a forró tetőn), Franz (Sartre: Altona foglyai), Asztrov (Csehov: Ványa bácsi), Trigorin (Csehov: Sirály), Arnolf (Moliére: A nők iskolája), Socino (Páskándi: Vendégség), Warwick (Shaw: Szent Johanna), Rezeda Kázmér (Krúdy: Rezeda Kázmér szép élete), Popriscsin (Gogol: Egy őrült naplója), Versinyin (Csehov: Három nővér), Antonius (Shakespeare: Antonius és Kleopátra), Verhovenszkij (Dosztojevszkij: Ördögök), Ezra Mannon (O'Neill: Amerikai Elektra), Firsz (Csehov: Cseresnyéskert), Moliére (Bulgakov: Őfelsége komédiása), Martin Dysart (Shaffer: Equus), Stomil (Mrożek: Tangó), Nagybőgős (Süskind: A nagybőgő), John Cunlight (Ábrahám: Viktória), Fred (Maugham-Nádas-Szenes: Imádok férjhez menni), Stjerbinsky (Werfel: Jacobowsky és az ezredes), Peachum (Brecht-Weill: Koldusopera), Vladimir (Beckett: Godot-ra várva), Afanaszij Matvejevics Moszkaljov (Dosztojevszkij: A nagybácsi álma), Félix Unger (Simon: Furcsa pár), Szélmolnár (Schwajda: Miatyánk), Tóbiás (Albee: Kényes egyensúly), Hamm (Beckett: Végjáték), Harold Gorringe (Shaffer: Black Comedy), Müller: Lugosi, Salieri (Shaffer: Amadeus), filmen: Forró mezők (1948), Egy asszony elindul (1948), Díszmagyar (1949), Erkel (1952), Semmelweis (1952), Föltámadott a tenger (1953), Életjel (1954), Liliomfi (1954), Rokonok (1954), Gázolás (1955), Budapesti tavasz (1955), A 9-es kórterem (1955), Dollárpapa (1956), Mese a 12 találatról (1956), Bakaruhában (1957), Gerolsteini kaland (1957), Az aranyfej (1963 magy.-amerikai), Férjhez menni tilos! (1963), Pacsirta (1963), Új Gilgames (1963), Igen (1964), Miért rosszak a magyar filmek? (1964), Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964), A tizedes meg a többiek (1965), Tilos a szerelem (1965), Játék a múzeumban (1965), Sok hűség semmiért (1966), Hideg napok (1966), Egy magyar nábob - Kárpáthy Zoltán (1966), Egy szerelem három éjszakája (1967), Az özvegy és a százados (1967), Fiúk a térről (1967), Tanulmány a nőkről (1967), Próféta voltál szívem (1968), A nagy kék jelzés (1969), Az idő ablakai (1969), Az örökös (1969), Szerelem (1970), N. N. a halál angyala (1970), Kapaszkodj a fellegekbe! (1971), Hét tonna dollár (1973), A Pendragon legenda (1974), Ámokfutás (1974), Színes tintákról álmodom (1980), Halál sekély vízben (1993), Film (1999), A Morel fiú (1999).
Főbb művei: Lábjegyzetek (2001).



PSOTA Irén
színész
Született: Budapest, 1929. márc. 28.
Családi adatok: Sz.: Psota István, Dávid Ilona. Elvált.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1948-52.

Életút: 1952-80 a Madách Színház, 1980-82 a Népszínház, 1982-90 a Nemzeti Színház, 1990- a Madách Színház tagja. Jászai Mari-díj (1959, 1962), Kossuth-díj (1966), érdemes művész (1976), kiváló művész (1982), a Főv. Tan. nívódíja (1990), Erzsébet-díj (1992), a Nemzet Színésze (2000).

Főbb szerepei: Mela (Zapolska: Dulszka asszony erkölcse), Néma lány, Kurázsi mama (Brecht: Kurázsi mama), Gruse (Brecht: A kaukázusi krétakör), Polly (Brecht-Weill: Koldusopera), Irma (Breffort-Monnot: Irma, te édes), Shaw: Szent Johanna, Dolly (Herman: Helló, Dolly!), Melitta (Hubay-Vas-Ránki: Egy szerelem három éjszakája), García Lorca: Yerma, Serafina (Williams: Tetovált rózsa), Margit királynő (Shakespeare: III. Richárd), Gertrud (Shakespeare: Hamlet), Athayde: Margarida asszony, Gertrudis (Katona: Bánk bán), Gorkij: Vássza Zseleznova, Iokaszté (Szophoklész: Oidipusz), Aase (Ibsen: Peer Gynt), Sonia (Bellon: Csütörtöki hölgyek), Anya (Ibsen: Kísértetek), Pearce-né (Shaw: Pygmalion), Sarah (Wilson-Murrel: Sarah, avagy a Languszta sikolya), Orbánné (Örkény: Macskajáték), Péreli-Aldobolyi Nagy-G. Dénes: Roncsderby (monodráma), Fräulein Schneider (Kander-Ebb: Kabaré), Mama (Molnár: A testőr), Mária Regina nővér (Goggin: Apácák), Hanna (Schiller: Stuart Mária), Rex Infernus (Molnár-Kocsák-Miklós: A vörös malom), Eleanor Hunter (Marriott-Foot: Csak semmi szex, angolok vagyunk), Mrs. Nielsen (Molnár: Nászinduló), Madame Armfeldt (Egy nyári éj mosolya), Mrs. Corney (Bart: Oliver), Claire Zachanassian (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása), Psota!, Lengeffyné (Mikszáth: Beszterce ostroma), Miss Shepherd (Bennett: Hölgy a furgonban), filmen: Mese a 12 találatról (1956), Csendes otthon (1957), Játék a szerelemmel (1957), Felfelé a lejtőn (1958), Ház a sziklák alatt (1958), Sóbálvány (1958), Szent Péter esernyője (1958), A megfelelő ember (1959), Merénylet (1959), Alázatosan jelentem (1960), Három csillag (1960), Házasságból elégséges (1960), Légy jó mindhalálig (1960), Rangon alul (1960), Napfény a jégen (1961), Nem ér a nevem (1961), Egyiptomi történet (1962 magy.-egyiptomi), Lopott boldogság (1962), Férjhez menni tilos! (1963), Tücsök (1963), Utolsó előtti ember (1963), Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964), Iszony (1965), És akkor a pasas (1966), Hideg napok (1966), A völgy (1967), Isten és ember előtt (1968 magy.-jugoszláv), A nagy kék jelzés (1969), Az oroszlán ugrani készül (1969), Én vagyok, Jeromos (1970), Csárdáskirálynő (1971 magy.-NSZK), Ki van a tojásban? (1973), Egy erkölcsös éjszaka (1977), Áramütés (1978), Szabadíts meg a gonosztól (1978), Vőlegény (1982), Az utolsó kézirat (1987), Erózió (1991), Ördög vigye (1992).
Hobbi: sétálás, tenger, állatok.

Cím: Madách Színház, 1073 Bp., Erzsébet krt. 31.



TÁBORI Nóra
színész
Született: Temesvár, Románia, 1928. jún. 15.
Elhunyt: 2005. november 23.
Családi adatok: Sz.: Suba Péter, Tábor Katalin. Elvált. Gy.: Mezey Júlia, 1947.
Tanulmányok: magánúton.

Életút: 1943-51 a győri, a szegedi, a pécsi színház, 1951- a Magy. Néphadsereg Színháza, ill. a Vígszínház tagja. Jászai Mari-díj (1957, 1961), érdemes művész (1975), kiváló művész (1981), Pro Comedia-emlékdíj (1992), Kossuth-díj (1994), az orsz. színházi találkozó díja (1994), Ruttkai Éva-emlékdíj (1994).

Főbb szerepei: Nyina (Csehov: Sirály), Roxane (Rostand: Cyrano de Bergerac), Anouilh: Antigoné, Eve (Maugham: Színház), Madame Arcati (Coward: Vidám kísértet), Poncia (García Lorca: Bernarda Alba háza), Roticsné (Molnár: Az üvegcipő), Abby (Kesselring: Arzén és levendula), Guinness (Shaw: Megtört szívek háza), Jónásné (Csurka: Házmestersirató), Kvasnya (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Ida Bober (Malamud: A segéd), Pearce-né (Shaw: Pygmalion), Mama (Örkény: Rózsakiállítás), Hollunderné (Molnár: Liliom), Helén grófnő, Brigitta (Kleist: A heilbronni Katica), Nagyanya (von Horváth: Mesél a bécsi erdő), Orbánné (Örkény: Macskajáték), Nagymama (Szirmai: Mágnás Miska), Rhéauna Bibeau (Tremblay: Sógornők), Eugenia (Mrożek: Tangó), Mag (McDonagh: Leenane szépe), Ursula (Shakespeare: Sok hűhó semmiért), filmen: Merénylet (1959), Vörös tinta (1959), Esős vasárnap (1962), Kertes házak utcája (1962), Kárpáthy Zoltán (1966), Jó estét nyár, jó estét szerelem (1971), Emberrablás magyar módra (1972), Lányarcok tükörben (1972), A vőlegény nyolckor érkezik (1972), A Pendragon legenda (1974), Fekete gyémántok (1976), Szépek és bolondok (1976), A néma dosszié (1977), Abigél (1978), Hatásvadászok (1982), Szeretők (1983), Uramisten (1984), Gyerekrablás a Palánk utcában (1985), Doktor Minorka Vidor nagy napja (1986), Sztracsatella (1996).
Hobbi: kertészet, zene.
Cím: Vígszínház, 1136 Bp., Pannónia u. 1.
Irod.: Duray Bernadett: Csak egy szív (1990).



TOLNAY KLÁRI (Rózsi)
színész
Született: Budapest, 1914. július 17.
Elhunyt: 1998. október 27.
Szülei: Tolnay István, Siess Eleonora. Elvált (Ráthonyi Ákos, Darvas Iván). Gyermeke: Ráthonyi Zsuzsanna, 1940.

Életút: A filmgyárban statiszta, 1934- a Vígszínház ösztöndíjas tagja, később naivája, 1945-50 az újjászületett Vígszínház tagja, 1948-49 társigazgató, vendégszereplő a Művész Színházban, a Nemzetiben, 1950- a Kis Madách Színház, majd a Madách Színház tagja 1981 - ny..
Kitüntetések: Kossuth-díj (1951., 1952.), érdemes művész, kiválő művész (1954), SZOT-díj (1972), Erzsébet-díj (1987), a Magyar Művészetért Díj (1990).

Főbb szerepei: Francoise (Deval: A francia szobalány), Mostohalány (Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt), Anouilh: Euridiké, Szonya (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés), Lizzie (Sartre: Tisztességtudó utcalány), Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Julika (Molnár: Liliom), Ibsen: Nóra, Dumas: A kaméliás hölgy, Rebekke (Ibsen: Rosmersholm), Andrejevna (Csehov: Cseresnyéskert), Beatrice (Miller: Pillantás a hídról), Blanche (Williams: A vágy villamosa), Alexandra (Molnár: A hattyú), Natasa (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Irina (Csehov: Három nővér), Martha (Albee: Nem félünk a farkastól), Mrs. P. Campbell (Kilty: Kedves hazug), Giza (Örkény: Macskajáték), Nő (Arbuzov: Kései találkozás), Maude (Higgins: Maude és Harold), Ethel Thayer (Thompson: Aranytó), Mrs. Gibbs (Wilder: A mi kis városunk), Estella (Hubay: Ők tudják, mi a szerelem), filmen: Meseautó (1934), Katyi (1942), Egy asszony elindul (1949), Déryné (1951), Rokonok (1954), Ünnepi vacsora (1958), Nem ér a nevem (1961), Pacsirta (1964), Apa (1966), Az özvegy és a százados (1967), Elsietett házasság (1968), Szerelmi álmok (1970), Jó estét nyár, jó estét szerelem (1971), Volt egyszer egy család (1972), Legato (1978), Bevégezetlen ragozás (1985 tv). Hobbi: pasziánsz, keresztrejtvény.
C: Madách Színház, 1400. Budapest, Erzsébet krt. 31. Tel.: (1)122-0677. Irod.: Kőháti Zsolt: Tolnay Klárai (1980), Párkány László: Tolnay Klári egyes szám első személyben (1988.)



GÁBOR Miklós
színész
Született: Zalaegerszeg, 1919. április 7.
Elhunyt: 1998. július 2.
Tanulmányai: Színművészeti Akadémia 1937-40.

Életút: 1941-45, 1954-75. a Madách Színház, 1945-54, 1984- a Nemzeti Színház, 1975-78 a kecskeméti Katona József Színház, 1978-84. a Népszínház, 1991- a Független Színpad tagja. 1970- rendez is. 1988. képzőművészeti alkotásaiból kiállítása nyílt. 1993- a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. Kitüntetései: Kossuth-díj (1953), érdemes művész (1962), kiváló művész (1967).
Főbb rendezései: Sarkadi: Oszlopos Simeon, Füst: IV. Henrik, Szophoklész: Oidipusz király, Gintzburger: A mozdony, Molnár: Olympia, Shaw: Tanner John házassága, Mrozek: Az arckép, Goethe: Torquato Tasso.

Főbb szerepei: Hlesztakov (Gogol: A revizor) Bálint (Hubay-Ránki-Vas: Egy szerelem három éjszakája), Csackij (Gribojedov: Az ész bajjal jár), George (Albee: Nem félünk a farkastől), Trench (Shaw: Szerelmi házasság), Jacques (Shakespeare: Ahogy tetszik), Jago (Shakespeare: Othello), Lucifer (Madách: Az ember tragédiája) Ruy Blas (Hugo: A királyasszony lovagja), Musset: Lorenzaccio, Shakespeare: Hamlet, Sebők Zoltán (Sarkadi: Az elveszett paradicsom) Tanner John (Shaw: Tanner John házassága), Bicska Maxi (Brecht-Weill: Koldusopera), Higgins (Lerner-Loewe: My Fair Lady), Moliére: Don Juan, Figaro (Beaumarchais: Figaro házassága), Robespierre (Büchner: Danton halála), Füst: IV. Henrik, Shakespeare: III. Richárd, Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár), Ferdinánd (Schiller: Ármány és szerelem), Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Fülöp király (Schiller: Don Carlos), Strindberg (Enquist: A tribádok éjszakája), Prospero (Shakespeare: A vihar), Lukács György (Eörsi: Az interjú), Crampton =Shaw: Sosem lehet tudni), Dr. Bernhardi (Schnitzler: A Bernhardi-ügy) Reb Aszriel (An-Ski: Dybuk), Pandarus (Shakespeara: Troilus és Cressida), Talleyrand (Brisville: A feketeleves), filmen: Európa nem válaszol (1941.), Valahol Európában (1947.), Mágnás Miska (1948.), Budapesti tavasz (1955.), Keserő igazság (1956.) Éjfélkor (1957.), Alázatosan jelentem! (1960.), Alba Regia (1961.), Honfoglalás I-III. (1963.) Álmodozások kora (1964.), Antigoné (1965 tv), Apa (1966.) Falak (1967.), Az idő ablakai (1969.), Petőfi Mezőberényben (1969 tv), Ősbemutató (1974 tv), János király (1975 tv), Néró és a VII/a (1977 tv), Sértés (1978), Lear király (1978 tv), Circus Maximus (1980), Haláltánc (1981 tv), Villanyvonat (1982 tv), Rettenetes szülők (1982 tv), A rágalom iskolája (1983 tv), Torquato Tasso (1984 rendező, író) Erdő (1984 tv), Éjszakai szóváltás (1988 tv) Pá, drágám! (1992 tv) F.m.:Tollal (193), A színész árnyéka (1972), Feljegyzések Alceste-ről (1975), Kicsi világ-háború (1976), Kos a Mérlegen (1990).




MELIS György
operaénekes, bariton
Született: Szarvas, 1923. júl. 2.
elhunyt:2009 november 27-én.
Családi adatok: Sz.: Melis Mihály, Szrnka Judit. Nőtlen.
Tanulmányok: Műegy., 1943-44, Zeneműv. Főisk., 1945-51.

Életút: 1949- az Operaház magánénekese. Liszt Ferenc-díj (1954, 1959, 1973), Kossuth-díj (1962), kiváló művész (1967), Kazinczy-díj (1973), Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj (1986), Budapestért Díj (1998), Magyar Örökség Díj (1998).

Főbb szerepei: Don Juan, Falstaff, Posa (Don Carlos), Figaro (A sevillai borbély), Kékszakállú (A kékszakállú herceg vára), Almaviva (Figaro házassága), Don Alfonso (Cosí fan tutte), Petur bán, Tiborc (Bánk bán), Marcel (A köpeny), Gianni Schicchi, Zsupán (A cigánybáró), továbbá Bach passiói, Brahms, Berlioz, Mahler, Schubert, Schumann dalai; filmen: Hány az óra, Vekker úr? (1985), Banánhéjkeringő (1986), Balekok és banditák (1996).
Hobbi: kert, autó.
Cím: Magyar Állami Operaház, 1061 Bp., Andrássy út 22.
Irod.: Rajk András: Melis György (1984).



SIMÁNDY József
operaénekes, tenor
Született: Kistarcsa, 1916. szeptember 18.
Elhunyt: 1997. március 4.
Szülei: Schulder János, Kelemen Mária. Nős. 1954, Hegedűs Judit. Gyermekei: Péter - 1954, Judit - 1956, Katalin - 1971.
Tanulmányai: Posszert Emília magániskola, Zeneművészeti Főiskola, Székelyhídy Ferenc tanítványa.

Életút: 1940-45. az Operaház énekkarának tagja, 1945-47. a szegedi Nemzeti Színház, 1947-73 az Operaház magánénekese, 1990 - örökös tagja. 1978-86 a Zeneművészeti Főiskola tanára, 1956-60 a müncheni Staatsoper magánénekes, 1990- a Józan Élet Egészség- és Családvédő Országos Szövetség elnökségi tagja.

Díjak: Kossuth-díj (1953), érdemes művész (1962), kiváló művész (1964), SZOT-díj (1971), Pro urbe Budapest (1987), Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj (1990), Erzsébet-díj (1990).

Főbb szerepei: Tamino (A varázsfuvola), Florestan (Fidelio), Hunyadi László, Bánk bán, Simon Boccanegra, Radames (Aida), Don Carlos, Manrico (A trubadőr), Riccardo (Az álarcosbál), Otello, Don José, (Carmen), Lohengrin, Walter (A nürnbergi mesterdalnokok), Lenszkij (Anyegin), Cavaradossi (Tosca), Turiddu (Parasztbecsület), Canio (Bajazzók), Psalmus Hungaricus, Verdi: Requiem, Beethoven: IX. szimfónia tenorszerepe)
F.m.: Bánk bán elmondja (1983).
Hobbi: szabad levegőn való foglalatosság - kertészkedés.



TOKODY Ilona
operaénekes, drámai szoprán
Született: Szeged 1953. április 27.
Családi adatok: Sz.: Tokody András, Nagy Ilona.
Tanulmányok: Zeneműv. Főisk., ének-opera, Sipos Jenő és Berdál Valéria tanítványa.

Életút: 1972 első díjat nyer a bp.-i Kodály-énekversenyen, 1976- az Operaház magánénekese. Fellép a New York-i Metropolitanben, a bécsi Áll. Operában, a londoni Covent Gardenben, a barcelonai Liceóban, a berlini Deutsche Operben és Staatsoperben, a madridi Kir. és Zarzuela Színházban, a Buenos Aires-i Colón Színházban, Japánban koncertezik. 1972-79 a genfi, a pozsonyi, az oostendei énekverseny nyertese. 1996- az Operaház örökös tagja. Oláh Gusztáv-emlékplakett (1979), Liszt Ferenc-díj (1980), érdemes művész (1983), Kossuth-díj (1985), Erzsébet-díj (1987), kiváló művész (1990), Melis György-emlékplakett (1997). Több mint 50 lemezfelvételt készített.

Cím: Magyar Állami Operaház, 1061 Bp., Andrássy út 22.


Főoldal | Történetünk | Kurátorok | Galéria | Mecénásaink | Rólunk írták | Súgó
Copyright © 2007

Created by V.C.D. Informatika