ALMÁSI Éva
színész
Született: Budapest, 1942. jún. 5.
Családi adatok: Férjezett, Balázsovits Lajos.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1961-65.

Életút: 1960 először lép amatőrként színpadra a Petőfi Színházban, 1965-68 a József Attila Színház, 1968-87 a Madách Színház, 1987-91 a Vígszínház, 1995-96 a szolnoki Szigligeti Színház tagja, 1991-95, 1996- szabadúszó. Jászai Mari-díj (1973), érdemes művész (1978), kiváló művész (1986), Kossuth-díj (1997).

Főbb szerepei: Glafira (Osztrovszkij: Farkasok és bárányok), Dzsini (Illés: Törtetők), Illés: Spanyol Izabella, Poppea (Hubay: Nero), Zsuzsa (Kaló: Egyedül), Mása (Csehov: Három nővér), Eszter (Déry-Presser: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról), Rachel (Gorkij: Ellenségek), Leila (Heltai: Az ezerkettedik éjszaka), Adéle (Anouilh: A barlang), Blanche (Williams: A vágy villamosa), Erzsébet királyné (Shakespeare: III. Richárd), Júlia (Csodás vagy, Júlia!), Montreuilné (Misima: Sade márkiné), Prunella Somerset (Slade: A férfi, akit szeretek), Türelmetlen nő (Strauss: Az idő és a szoba), Erzsébet (Schiller: Stuart Mária), Eleonóra (Goldman: Az oroszlán télen), Szélmolnárné (Schwajda: Miatyánk), Ágnes (Albee: Kényes egyensúly), Blanche Hudson (Baby Jane), Mrs. Bank (Simon: Mezítláb a parkban), Viola (Tabi: Spanyolul tudni kell), Valéria (Szántó-Szécsén-Fényes: Paprikás csirke), Martha (Albee: Nem félünk a farkastól), filmen: Lássátok feleim! (1967), Nyaralók (1967 tv), Hazai pálya (1968), Próféta voltál szívem (1968), Wengráf (1968 tv), Az örökös (1969), Sziget a szárazföldön (1969), Házasodj Ausztria! (1970 tv), Gyula vitéz télen-nyáron (1970), Gyilkosság a Maxime utcában (1972 tv), Veszélyes forduló (1974 tv), Vállald önmagadat! (1974), A cárné összeesküvése (1976 tv), Maya (1978 tv), Merénylők (1979 tv), A farkas (1980 tv), Kettévált mennyezet (1981), Talpra, Győző! (1982), A kegyenc (1983 tv), II. József (1985 tv), Villámfénynél (1985 tv), A kertész kutyája (1985 tv), Kreutzer szonáta (1986 tv), Egy szerelem három éjszakája (1986 tv), Bánk bán (1987 tv), Társasjátékok (1992 tv), Mohács (1996 tv).




BESSENYEI Ferenc
színész
Született: Hódmezővásárhely, 1919. febr. 10.
Elhunyt: 2004. december 27.

Életút: 1940-42 a szegedi Városi Színházban kórista, 1942-45 Miskolcra szerződött, 1945-50 a Budai Színházban lép fel, majd a szegedi és pécsi Nemzeti Színház, 1950-63 a Nemzeti Színház, 1963-67 a Madách Színház, 1967-73 a Nemzeti, 1973-81 ismét a Madách Színház tagja, 1981- ny., 1987- a Nemzeti, ill. Pesti Magy. Színház tagja. 1991 az FKGP országgy. képv.jelöltje. Kossuth-díj (1953, 1955), érdemes művész (1954), kiváló művész (1970), SZOT-díj (1978), Magyar Örökség-díj (2000), a Nemzet Színésze (2000).

Főbb szerepei: Shakespeare: Hamlet, Katona: Bánk bán, Kossuth (Illyés: Fáklyaláng), Németh László: Görgey, Ádám (Madách: Az ember tragédiája), Brecht: Galilei, Shakespeare: Otello, Asztrov (Csehov: Ványa bácsi), Székely: Dózsa, Hernádi: Királyi vadászat, Dürrenmatt: A fizikusok, János mester (Márai: A kassai polgárok), Noszty Pál (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Clausen (Hauptmann: Naplemente előtt), Bagó (Kacsóh-Heltai: János vitéz), Dragomir (Kálmán: Marica grófnő), II. Fülöp (Schiller: Don Carlos), Kányai (Szigligeti: Liliomfi), Shakespeare: Lear király, Dávid Ferenc (Páskándi: Vendégség), musicalek: Higgins (My Fair Lady), Tevje (Bock-Stein: Hegedűs a háztetőn), Zorba, Pósalaky (Móricz-Kocsák-Miklós: Légy jó mindhalálig), filmen: Gyarmat a föld alatt (1951), Teljes gőzzel (1951), Ütközet békében (1951), Vihar (1952), Föltámadott a tenger (1953), A harag napja (1953), Ifjú szívvel (1953), Kiskrajcár (1953), A város alatt (1953), Különös ismertetőjel (1955), A császár parancsára (1956), Hannibál tanár úr (1956), Keserű igazság (1956), Szakadék (1956), Láz (1957), Dúvad (1959), Kölyök (1959), Az arcnélküli város (1960), Légy jó mindhalálig (1960), Virrad (1960), Alba Regia (1961), Délibáb minden mennyiségben (1961), Napfény a jégen (1961), Nem ér a nevem (1961), Puskák és galambok (1961), Fagyosszentek (1962), Félúton (1962), Húsz évre egymástól (1962), Isten őszi csillaga (1962), Pacsirta (1963), Ha egyszer húsz év múlva (1964), Már nem olyan időket élünk (1964), Másfél millió (1964), Fény a redőny mögött (1965), Iszony (1965), Aranysárkány (1966), Fügefalevél (1966), Egy magyar nábob (1966), Sok hűség semmiért (1966), A koppányi aga testamentuma (1967), Az özvegy és a százados (1967), Egri csillagok (1968), Az utolsó kör (1968), Ítélet (1970 magy.-csehszlovák-román), Szerelmi álmok (1970 magy.-szovjet), A fekete város (1971), Harminckét nevem volt (1972), Széchenyi (1975 tv), Labirintus (1976), Fedőneve: Lukács (1977), A mérkőzés (1981), Elveszett illúziók (1982), A nagymama (1985 tv), Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1986), A másik ember (1987), Egy diáktüzér naplója (1991 tv).

Cím: Pesti Magyar Színház, 1077 Bp., Hevesi Sándor tér 4.
Irod.: Tarján Tamás: Bessenyei Ferenc (1983), Deák Attila: Bessenyei Ferenc (1989).




HAUMANN Péter
színész
Született: Budapest, 1941. máj. 17.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1959-63.
Életút: 1963-66 a debreceni Csokonai Színház, 1966-70 a pécsi Nemzeti Színház, 1970-72 a 25. Színház, 1972-73 a József Attila Színház, 1973-88 a Madách Színház, 1988-91 a Nemzeti Színház, 1991-93 az Arizona Színház, 1993-94 a Radnóti Színház, 1994- a Katona József Színház tagja. Jászai Mari-díj (1970, 1972), érdemes művész (1980), Kossuth-díj (1985), a színikritikusok díja (1997), a taorminai fesztivál legjobb férfi alakítás díja (1998), Gundel-díj (2001).

Főbb szerepei: Dumas-Sartre: Kean, a színész, Büchner: Woyzeck, Percsihin (Gorkij: Kispolgárok), Arturo Ui (Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit!), Szókratész (Platón: Szókratész védőbeszéde), Torquemada (Illés: Spanyol Izabella), Doolittle (Shaw: Pygmalion), Miska (Kálmán: Csárdáskirálynő), Bartodziej (Mrożek: Az arckép), Kurt Gerstein (Hochhuth: A helytartó), Puzsér (Molnár: Doktor úr), Alfredo Traps (Dürrenmatt: A baleset), Tus Gastrofar George (Eliot-Webber: Macskák), Arthur Kirk (Topor: A bolond), Claudius (Shakespeare: Hamlet), Ingeborg (Szomory: Incidens az Ingeborg hangversenyen), Eddie Carbone (Miller: Pillantás a hídról), Figaro (Beaumarchais: Figaro házassága), Armando (Manfredi-Marino: Könnyű erkölcsök), Lock József (Füst: Az árvák), Albin (Herman: Őrült nők ketrece), Arnholm (Ibsen: A tenger asszonya), Wolfgang Schwitter (Dürrenmatt: Meteor), Fouché (Brisville: A feketeleves), Ulrik Brendel (Ibsen: Rosmersholm), Papa (Szép: Vőlegény), Harpagon (Moliére: A fösvény), Simon Péter (Valahol Európában), Ádám (Kleist: Az eltört korsó), Serge (Reza: "Művészet"), Ignác király (Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő), Fagin (Bart: Oliver), Willie Clark (Simon: A Napsugár fiúk), Dorst: Paul úr, Bruscon (Bernhard: A színházcsináló), Ettingen herceg (Molnár: Olympia), Jonson: Volpone, filmen: Pesti háztetők (1961), Május (1963 tv), Tízezer nap (1965), Hogy szaladnak a fák (1966), Kötelék (1967), Még kér a nép (1971), Madárkák (1971), Névtelen csillag (1971 tv), Forró vizet a kopaszra! (1972), Kincskereső kisködmön (1972), Nápolyt látni, és... (1972), Nincs idő (1972), Plusz-mínusz egy nap (1972), György barát (1972 tv), Ki megy a nő után? (1972 tv), Csínom Palkó (1973), Kakuk Marci (1973), III. Richárd (1973 tv), Irgalom (1973 tv), 141 perc a Befejezetlen mondatból (1974), Ficzek úr (1974 tv), Hószakadás (1974), Két pont közt a legrövidebb görbe (1975), Az Öreg (1975), Széchenyi (1975 tv), A vihar (1976 tv), Britannicus (1976 tv), A kard (1976), Szépek és bolondok (1976), Fekete gyémántok (1976), Boldogság (1977 tv), Ivan Vasziljevics (1977 tv), Buék! (1978), Léda (1978 tv), Az erőd (1978), Csillag a máglyán (1978), Keménykalap és krumpliorr (1978), IV. Henrik (1979 tv), Worafka tanácsos úr (1979 tv), Színes tintákról álmodom (1980), Indul a bakterház (1980 tv), A Danton-ügy (1980 tv), Glembay Ltd. (1980 tv), Gyertek el a névnapomra (1983), Hanyatt-homlok (1983), Egészséges erotika (1985), Míg új a szerelem (1985), Hajnali háztetők (1986), Eldorádó (1988), Küldetés Evianba (1988), A pályázat (1989 tv), Protokoll (1989 tv), Szürkület (1989), Nem érsz a halálodig (1990 tv), Területrendezés (1991 tv), Julianus barát (1991 tv), Vörös vurstli (1991), Anna filmje (1992), Kutyabaj (1992 tv), Woyzeck (1993), Árvák (1993 tv), Orbán lelke (1993 tv), A brooklyni testvér (1994), A gyilkos én vagyok (1994 tv), A harmadik testőr (1995 tv), A fáklya (1995 tv), Valencia-rejtély (1995 tv), A szigetvári vértanúk (1996 tv), A nagy fejedelem (1997 tv), Szenvedély (1998), Az alkimista és a szűz (1998), Hippolyt (1999), Film (1999), VII. Olivér (2000), Pizzás (2000).

Cím: Katona József Színház, 1052 Bp., Petőfi Sándor u. 6.




LUKÁCS Margit
színész
Született: Budapest.
Elhunyt: 2002. február 3.
Tanulmányok: Színműv. Ak., 1937.

Életút: 1937- a Nemzeti Színház ösztöndíjasa, majd r. tagja, 1989- örökös tagja. Jászai Mari-díj (1957), érdemes művész (1958), Kossuth-díj (1963), kiváló művész (1974), Kazinczy-díj (1998), a Nemzet Színésze (2000).

Főbb szerepei: Éva (Madách: Az ember tragédiája), Gertrudis (Katona: Bánk bán), Éj (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Kleopátra (Shakespeare: Antonius és Kleopátra), Lady Macbeth (Shakespeare: Macbeth), Olivia (Shakespeare: Vízkereszt), Lady Milford (Schiller: Ármány és szerelem), Elmira (Moliére: Tartuffe), Jelena Andrejevna (Csehov: Ványa bácsi), Hanna (Knittel: Via mala), Freda (Priestley: Veszélyes forduló), Pearl (Layer: A tizenhetedik baba nyara), Mrs. P. Cambell (Kilty: Kedves hazug), Elma - Lia (Pirandello: Ahogy szeretsz), Schratt Katalin (Hubay: Freud), Kodály-Balázs: Cinka Panna, Éj (Bozay: Csongor és Tünde), Johanna (Honegger-Claudel: Johanna a máglyán), filmen: Szegény gazdagok (1938), Mátyás rendet csinál (1939), Zúgnak a szirénák (1939), Dankó Pista (1940), Elnémult harangok (1940), Néma kolostor (1941), Fekete hajnal (1942), Egy gép nem tért vissza (1943), Kentaurok (1979 magy.-szovjet-csehszlovák), Te rongyos élet (1983), Az évszázad csütörtökig tart (1988).




TÖRŐCSIK Mari
színész
Született: Pély, 1935. nov. 23.
Családi adatok: Férjezett, Maár Gyula.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1954-58.

Életút: 1958-79 a Nemzeti Színház tagja, 1979-80 a győri Kisfaludy Színház műv. vez., 1980-90 a Mafilm színtársulata, 1990-93 a szolnoki Szigligeti Színház tagja, 1993-96 a Művész, ill. Thália Színház tagja, 1993-94 a színház ig. 1990-92 a Magy. Színészkamara eln. Legjobb női alakítás díja (Chicago, 1971, Karlovy Vary, 1960, 1972, Cannes, 1976, Taormina, 1977, Salerno, 1997), életműdíj (Sorrento, 1972, Karlovy Vary, 1976, Cannes, 1984), Balázs Béla-díj (1959), Jászai Mari-díj (1964, 1969), a filmkritikusok díja (1967, 1969, 1971, 1976), a filmszemle díja (1969, 1970, 1983), érdemes művész (1971), Kossuth-díj (1973, 1999), SZOT-díj (1975), kiváló művész (1977), Magyar Művészetért Díj (1989), a színikritikusok díja (1991), a filmszemle életműdíja (1994), a Nemzet Színésze (2000).

Főbb szerepei: Viola (Shakespeare: Vízkereszt), Cecília (Kálmán: Csárdáskirálynő), Arbuzov: Tánya, Brecht: Kurázsi mama, Júlia, Dajka (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Cordelia (Shakespeare: Lear király), Natasa (Tolsztoj-Piscator-Neumann: Háború és béke), Tünde (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Rozika (Móricz: Úri muri), Helga (Zorin: Varsói melódia), Hacks: Szép Heléna, Solvejg (Ibsen: Peer Gynt), Katyerina (Osztrovszkij: Vihar), Celia (Brecht-Weill: Koldusopera), Egérke (Örkény: Macskajáték), Amál (Németh: Szörnyeteg), Benedek-Mikszáth: A Sipsirica, Sen-Te, Sui-Ta (Brecht: Szecsuáni jólélek), Fjodorovna (Petrusevszkaja: Három lány kékben), Gertrud néni (Eörsi: Az interjú), Bíborka (Schwajda: Csoda), Ursula (García Márquez: Száz év magány), Marcellina (Beaumarchais: Figaro házassága), Öregasszony (Spiró: Csirkefej), Szellemfi (Szigligeti: Liliomfi), Aurélia (Giraudoux: Chaillot bolondja), Mária, Fábián (Shakespeare: Vízkereszt), Maria Alekszandrovna Moszkaljova (Dosztojevszkij: A nagybácsi álma), Öregasszony (Ionesco: A székek), Selma Lagerlöf (Enquist: Képcsinálók), Németh: Bodnárné, filmen: Körhinta (1955), Külvárosi legenda (1957), Két vallomás (1957), Vasvirág (1958), Édes Anna (1958), Szent Péter esernyője (1958), Gyalog a mennyországba (1959), Álmatlan évek (1959), Kard és kocka (1959), Kölyök (1959), Kisunokám (1960 tv), Rómeó, Júlia és a sötétség (1960 tv), Két emelet boldogság (1960), Három csillag (1960), Házasságból elégséges (1960), Légy jó mindhalálig (1960), Az ígéret földje (1961), Elveszett paradicsom (1962), Isten őszi csillaga (1962), Bálvány (1963), Párbeszéd (1963), Pacsirta (1963), Négy lány egy udvarban (1964), Ezer év (1964 tv), Nem (1965), Tilos a szerelem (1965), Sikátor (1966), És akkor a pasas (1966), Othello Gyulaházán (1966), A gépírók (1967 tv), Jaguár (1967), Kártyavár (1967), Csend és kiáltás (1968), Holdudvar (1968), A Pál utcai fiúk (1968 magy.-amerikai), Mocorgó (1968 tv), Egy őrült éjszaka (1969), Szemüvegesek (1969), Szeressétek Odor Emíliát! (1969), Szerelem (1970), N. N. a halál angyala (1970), Mérsékelt égöv (1970), Utazás a koponyám körül (1970), Prés (1971), Trotta (1971 NSZK), Hangyaboly (1971), Jó estét nyár, jó estét szerelem (1971), Holt vidék (1971), Harminckét nevem volt (1972), Volt egyszer egy család (1972), Irgalom (1973 tv), Végül (1973), Szerelmem, Elektra (1974), Szarvassá vált fiúk (1974), Macskajáték (1974), Déryné, hol van? (1975), Várakozók (1975), A lőcsei fehér asszony (1976 tv), Teketória (1976), Ki látott engem? (1977), Színész vagyok (1978 tv portré), Cseresnyéskert (1978 tv), Kinek a törvénye? (1978), Két történet a félmúltból (1979), Színes tintákról álmodom (1980), Ál-Petőfi (1980 tv), Fogadó az Örök Világossághoz (1981), Visszaesők (1982), Szerencsés Dániel (1982), Szegény Dzsoni és Árnika (1983), Felhőjáték (1983), A Klapka-légió (1983), A csoda vége (1983), Anna és Anton (1984 tv), Micsoda útjaim (1984 tv-show), Ez csak színjáték (1985 tv-show), Első kétszáz évem (1985), A rejtőzködő (1985), A nagymama (1985 tv), Szamárköhögés (1986), A régi nyár (1986 tv), Az oratórium (1986 tv), Montmartre-i ibolya (1987 tv), Csinszka (1987 tv), Kés van nálam (1987 tv), Találka Párizs mellett (1988 tv), A hecc (1988), Peer Gynt (1988 tv), Eszterkönyv (1989), Music Box (1989 amerikai), Mert ahová te mégy, oda megyek (1990 tv), A Biblia (1990 tv), Napló apámnak, anyámnak (1990), Agglegény (1990 olasz-magy.), Csapd le csacsi (1991), A nyaraló (1991), A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire (1992), Hoppá (1992), Indián tél (1992), Kovács Éva story (1992), Lement a hold (1992 tv), Vigyázók (1993), A turné (1993), Éretlenek (1996 tv), Rothschild hegedűje (1996), Hosszú alkony (1997), A napfény íze (1999 magy.-német-kanadai-osztrák).

Irod.: Molnár Gál Péter: Törőcsik Mari (1975), Szabó G. László: Vasrózsa (1998).




GREGOR József
operaénekes, basszus
Született: Rákosliget, 1940. aug. 8.
Elhunyt: 2006. október 27.
Családi adatok: Sz.: Gregor József, Stépán Jolán. Nős, Takács Mária. Gy.: Beáta, Bernadett.
Tanulmányok: Bartók Béla Zeneműv. Szakisk., 1957-59.

Életút: 1959-63 a MN Műv.együttes énekkari tagja, 1964-88, 1989-91 a szegedi Nemzeti Színház, közben 1988-89 a győri Kisfaludy Színház, 1976- az Operaház magánénekese, 1989-91 a szegedi Nemzeti Színház operatársulatának ig., 1991- ny., a színház örökös tagja. Liszt Ferenc-díj (1974), érdemes művész (1979), kiváló művész (1983), SZOT-díj (1987), Erzsébet-díj (1987), Kossuth-díj (1999), MSZOSZ-díj (2000), a XVII. ker. díszpolgára (2001).

Főbb szerepei: Sarastro (A varázsfuvola), Falstaff, Mefisztó (Faust), Ozmin (Szöktetés a szerájból), Borisz Godunov, Pomádé király (Pomádé király új ruhája), Don Pasquale, Grenvil (Traviata), Bartolo, Basilio (A sevillai borbély), Don Magnifico (Hamupipőke), Szilágyi Mihály (Hunyadi László), Don Alfonso (Cosí fan tutte), Dulcamara (Szerelmi bájital), Tevje (Hegedűs a házztetőn), filmen: Tiszta Amerika (1987).




Hofi Géza

színész, humorista, előadóművész
Született Budapest, 1936; július 2.
Elhunyt: 2002. április 10.

Kitüntetései: Jászai Mari-díj (1970, 1973) Érdemes művész (1977) Karinthy-gyűrű (1979) Kiváló művész (1988) Déryné-díj (1995) Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1996) Kossuth-díj (1998) Pro Cultura Urbis díj (2002) 2004. december 28-án avatták fel Mikroszkóp Színpad előtt Stremeny Géza szobrászművész „Színház” című bronzszobrát, melyet a köznyelv csak Hofi-szobornak nevez. [1]

Pályája Kritikai képességét apjától, zeneszeretetét anyjától származtatja. Hoffmann Géza érettségi után sikertelenül jelentkezett a színművészeti főiskolára. Később porcelángyári munkásként iratkozott be Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, ahol többek között Sas József, Sztankay István voltak társai. Emellett a kőbányai téglagyár Jászai András vezetette színjátszó csoportjában játszott. Öt évig dolgozott gyári munkásként, míg a tehetségére felfigyelő Szendrő József 1960 szeptemberében a debreceni Csokonai Színházhoz szerződtette. Itt az előadások után a szerepeket barátaival rendszeresen parodizálta, melynek sikerén felbuzdulva 1963-ban visszaköltözött Budapestre, és immár Hofi Gézaként az Országos Rendező Irodától kapott működési engedéllyel fellépéseket vállalt az egész országban. 1968-ban, a Magyar Rádió szilveszteri műsorában elhangzott táncdalfesztivál-paródiájával vált közismertté. 1969-ben a Komlós János által vezetett Mikroszkóp Színpadhoz szerződött, amelynek 1982-ig volt tagja. 1983-ban Ádám Ottó szerződtette a Madách Kamaraszínházhoz, ahol saját szövegével és dramaturgiájával állt a közönség elé. A Hofélia c. önálló estjét ötszázszor játszotta sikerrel, 1987 októberétől az Élelem bére c. estjét ennél is többször. Estjei hangfelvételen jelentek meg, sokuk aranylemez lett. Koós Jánossal készített animációs zenés filmje, a "Megalkuvó macskák" is óriási siker volt. Hofi a rendszerváltozás után is töretlen sikerrel lépett fel, műsorainak hangvétele, stílusa, egyéni humora alapvetően nem változott. Átesett egy szívinfarktuson, szemműtéten, s csak 2002 februárjában tért vissza a színpadra, ahol még két hónapot játszott haláláig, nagy sikerrel. Síremléke a Farkasréti temetőben található. A Rádiókabaré szilvesztereinek állandó sztárja volt. Egyik legmaradandóbb sikerét egy táncdal, az általa énekelt "Lazítani" hozta. Éles politikai kritikái miatt megfigyelték, erre előadásain gyakran utalt (Hofélia) – a rendszerváltás előtt tevékenységéről a csehszlovák kommunista titkosszolgálat is jelentett.

Hanglemezek Hofi (Első menet) (1970) Második menet (1972) Hofisszeusz (1973) Akácos út... (1976) Szabhatjuk (1978) Te, figyelj haver! (1980) Hús-mentesáru (1982) Piál a föld (1985) Hegedűs a háztetőn – Válogatás Hofélia I. – II. (1987) Próbálj meg lazítani! / Kell néha egy kis csavargás (1988/2002). Közös lemez Kovács Katival és Koós Jánossal Hordót a bornak! (1990) Szíveslátás (1991) Pusszantás mindenkinek! (1997) Kossuth-díj (1998) Rádiókabaré '99 (1999) Rádiókabaré 2000 (2000) Gondolj Apádra (2000) 1400. (2000) Napsugaras jó éjszakát! (2002) Hegedűs a háztetőn (a musical dalai, felvétel:1984) (2003) Felmegyek hozzád Zenés összeállítás 1. (2004) Gondolj apádra! Zenés összeállítás 2. (2005)

Filmfelvételek: Armstrong-paródia 5’ 09” (1968) Hofi–Koós show (1969) Rózsa Sándor-paródia (1971 szilveszter) Odüsszeusz (1972) Rhoda Scott-paródia (1973) A luk (1973) Mi a helyzet a gyalogosokkal? (1974) Építem a csatornámat (1975) Újságárus (1976) Hófehérke (Felmegyek hozzád vasárnap délben) (1979) Tiszta őrültek háza (1980) Meggyúrtuk Hofit (1981) Nevezz csak Cucinak! (1982) Menczel János – Mariska néni (1984) Pia nista – Koncert 44’ 29” (1985) Temetném a munkát (1984) Egy kiöregedett vadászkutya (1991 szilvesztere) Hofi-szilveszter (1991)

Könyvek Hofi Gézáról Hoffmann Ildikó et. al., Hofi Géza (Hofi Géza élete és pályafutása 1936–2002), Budapest, Hungaroton, 2003, ISBN 963-206-57-6-X. Vnoucsek László, Ajtón belül: Négy évtized Hofi Géza mellett, Budapest, Progress E-Business Kft, 2005, ISBN 963-219-813-2 Szegő András: Magánybeszélgetések ISBN: 9635306792 (az egyik beszélgetés Hofi Gézával történt) Menyhért Mészáros László: HOFI – Maffia „A nagy leleplező könyv” 1991. ISBN 963-4003-78-8 Ambrus Péter: Az igazi Hofi 2006. ISBN 963-9615-52-8



KINCSES Veronika
operaénekes, szoprán
Született: Budapest, 1948. szept. 8.
Családi adatok: Sz.: Kincses György, Angyal Etelka. Férjezett, 1970, Vajda József. Gy.: Gergely, 1973.

Tanulmányok: Zeneműv. Főisk., 1968-73, Accademia di Santa Cecilia, Róma, 1974.Életút: 1973- az Operaház magánénekese. Liszt Ferenc-díj (1978), Székely Mihály Emlékplakett (1978), Kossuth-díj (1980), érdemes művész (1988), Erzsébet-díj (1990), párizsi nközi hanglemezdíj, eMeRTon-díj (1999). 3 szólólemeze jelent meg.

Főbb szerepei: Susanna, Grófné (Figaro házassága), Fiordiligi (Cosí fan tutte), Mimi (Bohémélet), Manon Lescaut, Norma, Liu (Turandot), Elvira (Ernani), Angelica nővér, Amelia Grimaldi (Simon Boccanegra), Zerlina, Donna Elvira (Don Giovanni),, Micaela (Carmen),, Éva (A nürnbergi mesterdalnok), Pillangókisasszony, Leonóra (A végzet hatalma), Vitellia (Mozart: Titus kegyelme), Cilea: Adriana Lecouvreur, Judit (A kékszakállú herceg vára).

Cím: Magyar Állami Operaház, 1373 Bp., Andrássy út 22. Tel.: (1)331-2550.




POLGÁR László
operaénekes, basszus
Született: Somogyszentpál, 1946. dec. 31.
Családi adatok: Sz.: Polgár Lajos, Kántor Anna. Nős, 1971, Gergely Ágnes. Gy.: Katalin, 1973, Judit, 1977, Éva, 1984.
Tanulmányok: Zeneműv. Főisk., opera, 1967-72.

Életút: 1972-73 az Operaház ösztöndíjasa, 1973- magánénekese, 1991- a zürichi Opera tagja. 1971 a Dvořák-, 1974 a Schumann-, 1975 az Erkel-, 1980 a Wolf-, 1981 a Pavarotti-énekverseny első helyezettje. Dal- és oratóriuménekes. Liszt Ferenc-díj (1986), érdemes művész (1987), Kossuth-díj (1990), Melis György-díj (1991).

Főbb szerepei: Rocco (Fidelio), Sarastro (A varázsfuvola), Ozmin (Szöktetés a szerájból), Basilio (A sevillai borbély), II. Fülöp (Don Carlos), Páter Gvárdián (A végzet hatalma), Marke király (Trisztán és Izolda), Gremin (Anyegin), Gurnemanz (Parsifal), Leporello (Don Giovanni), Colline (Bohémélet), Kékszakállú (A kékszakállú herceg vára), Rodolfo (Az alvajáró), Sparafucile (Rigoletto), Publius (Mozart: Titus kegyelme).

Cím: Magyar Állami Operaház, 1061 Bp., Andrássy út 22.




Sinkovits Imre
Színész, a nemzet színésze
Született: 1928. Szeptember 21.
Elhunyt: 2001. Január 17.

Életút: Sinkovits Imre 1928. szeptember 21-én született Budapesten. 1951-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1957-ig a Nemzeti Színház, utána 4 évig a József Attila Színház tagja volt. 1963-ban ismét a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek 1989 óta örökös tagja.
Sinkovits Imre nevéhez számos legendás filmszerep fűződik, ezek közül is kiemelkedik A Tizedes meg a többiek főszerepe, főszerepet játszott a Két félidő a pokolban, az Egy szerelem három éjszakája és Latinovits Zoltán mellett, az Örkény István Tótékjából készült Isten hozta, őrnagy úr című filmekben.
Az Egri csillagok filmváltozatában Dobó István egri várkapitányt alakította, és a történelmi személyiségről elsősorban az általa megformált kép él a mai generációkban. A magyarok Kárpát medencébe érkezésének 1100. éves évfordulóján bemutatott Honfoglalás című filmben, Franco Nero mellett, ő formálta meg Álmos Vezér szerepét.
Felejthetetlen alakítást nyújtott számtalanszor a világot jelentő deszkákon, felsorolni is lehetetlen emlékezetes szerepeit. Színpadi szerepei közül legjelentősebbek alakításai a Madách Imre Mózes című drámájának címszerepe, Husz János Németh László drámájában, Kurrah a Csongor és Tündében, Prospero a Viharban, Bódi Vencel Sütő András Advent a Hargitán című darabjában, és színpadon is játszotta Örkény Tótékjának egyik főszerepét.
Pályafutása alatt szinte minden állami kitüntetést megkapott. Többszörös Jászai Mari díjas színművész (1955, 1962) 1966-ban Kossuth-díjal tüntették ki, 1970-ben érdemes művésznek, majd négy évvel később kiváló művésznek választották. Magyar Örökség-díjjal tüntették ki 1996-ban, 1998-ban megkapta a Sík Ferenc-emlékgyűrűt, 2000-ben pedig az akkor először kiosztott Nemzet Színésze kitüntető címet ő vehette át először.
Sokoldalúságát bizonyítja, hogy ő volt a Hupikék törpikék című népszerű rajzfilmsorozatban Törpapa magyar hangja. Kevés olyan ember akad, aki nála szebben tudott volna szavalni. Például Petőfi Nemzeti dalát a forradalmi időkben, vállalva politikai meghurcoltatást is.
A kilencvenes években sokszor politikai rendezvényeken is felszólalt, kiállt a magyar kultúra védelmében, erősen elkötelezett volt a nemzeti, konzervatív oldal mellett. A rendszerváltozás utáni első szabad választásokon aktív szerepet vállalt a Magyar Demokrata Fórum kampányában. A nemzet elismert színésze hetvenhárom évet élt, és ezalatt generációk számára neve egyet jelentett a minőségi színjátszással. Ezernyi megörökített alakítása Dobóként, Bánkként, Ádámként, Luciferként dicső emléket állít a nemzet nagy öregjének. Sinkovits Imre 2001. január 17-én távozott az élők sorából.

Főbb szerepei: Szalmabábuk lázadása (2001) – Narrátor Retúr (1997) - Balogh tanár úr Honfoglalás (1996) – Álmos Tűréshatár (1989) TV film Új földesúr (1988) Apaszív (1987) TV film Peer Gynt I-II. (1987) TV film A fészek melege (1987) TV film Charlie nénje (1987) TV film Czillei és a Hunyadiak (1986) TV film Földi kacaj (1986) TV film Keserű igazság (1986) - Bűvész Kaviár és lencse (1984) TV film Kegyenc (1983) TV film Ők tudják mi a szerelem (1983) TV film – Hektor Brigitta (1983) magyar-NSZK-osztrák-francia TV film A waterlooi csata (1981) TV film Az a szép, fényes nap (1981) TV film Csillag a máglyán (1980) TV film A különc (1980) TV film - Teleki László Kiálts város! (1978) TV film Bunker I-III. (1978) TV film A képmutatás szépségei (1977) TV film Földünk és vidéke (1977) TV film Ékezet (1977) - Igazgató Petőfi (1977) TV filmsorozat – Miniszter A kard (1976) - A Nemzeti Múzeum igazgatója Felelet I-VII. (1974) TV film Illatos út a semmibe (1973) Dorottya (1973) TV film Irgalom (1973) TV film Ki van a tojásban? (1973) - öreg Zeke Lyuk az életrajzon (1973) TV film - Szabó Férfiak mesélik (1972) TV film Lányarcok tükörben (1972) Volt egyszer egy család (1972) - Gendarme Hahó, Öcsi! (1971) - Szemetes Váratlan találkozások - Kora esti látogató (1971) TV film Budai Nagy Antal (1971) TV film Rézpillangó (1971) TV film Villa a lídón (1971) - André, a nemzetközi bűnügyi rendőrség felügyelője N.N. a halál angyala (1970) - Horváth László, alezredes Szerelmi álmok - Liszt I-II.(1970) Szovjet-Magyar film- Liszt Ferenc Utazás a koponyám körül (1970) Szemtől szembe (1970) Tévedni Isteni dolog (1970) TV film Történelmi magánügyek (1969) Én, Prenn Ferenc - I-II-III. (1969) TV film Az alvilág professzora (1969) - Zelk Isten hozta Őrnagy úr (1969) - Tóth Lajos Az örökös (1969) Egri csillagok I - II. (1968) - Dobó István Az Aranykesztyű lovagjai 1-5. rész (1968) TV film Egy szerelem három éjszakája (1967) Az özvegy és a százados (1967) Teenager party (1967) dokumentumfilm Változó felhőzet (1967) Oly korban éltünk 1-5. rész (1966-67) Tv filmsorozat Az aranysárkány (1966) A férfi egészen más (1966) És akkor a pasas... (1966) - A rendező Az orvos halála (1966) - Taxisofőr Tóbiás és a többiek (1965) TV film A vörös vendégfogadó (1965) TV film A tizedes meg a többiek (1965) - Molnár Ferenc, a tizedes Kristóf, a magánzó (1965) TV film Szeptember (1964) TV film Ők tudják mi a szerelem (1964) TV film Halló, ki az? (1964) TV film Álmodozások kora (1964) – Harrer Ha egyszer húsz év múlva (1964) – Juhász Kár a benzinért (1964) - Gál Már nem olyan időket élünk (1964) Másfél millió (1964) - Hertelendi Miért rosszak a magyar filmek? (1964) Új Gilgames (1963) Fotó Háber (1963) Mindennap élünk (1963) - Cirok Feri Párbeszéd I-II. (1963) - Horváth László Tücsök (1963) Párbeszéd (1963) átvágott változat 1964. Új Gilgames (1963) Két üres pohár (1962) TV film Állandó lakhelye nincs (1962) TV film Isten őszi csillaga (1962) Két félidő a pokolban (1962) – Ónódi Legenda a vonaton (1962) - Karló Az utolsó vacsora (1962) Amíg holnap lesz (1961) Nő a barakkban (1961) TV film Jó utat, autóbusz! (1961) Megöltek egy lányt (1961) Jó utat autóbusz! (1961) Négyen az árban (1961) – Pilóta Alba Regia (1961) - Gestapo tiszt Az arc nélküli város (1960) Próbaút (1960) Fűre lépni szabad (1960) - Tirpák Géza, Kéri sofőrje A sötétség határán (1959) rövidjátékfilm Vitézek és hősök (1959) TV film Külvárosi legenda (1957) - Benkő Az igazi égszínkék (1957) rövidjátékfilm A Nagyrozsdási eset (1957) - Gábriel Miska - nem mutatták be A Csodacsatár (1956) Szakadék (1956) - Nagy István, tanító Gábor diák (1956) - Süki Balázs Keserű igazság (1956) - nem mutatták be Különös ismertetőjel (1955) – Kóti Életjel (1954) Hintón járó szerelem (1954) Föltámadott a tenger I-II. (1953) – Madarász A Harag napja (1953) átdolgozott változat (1955) Rákóczi hadnagya (1953) - Francia követ A város alatt (1953) Ifjú szívvel (1953) Erkel (1952) Teljes gőzzel (1951) - Szabó Sándor Vihar (1951) - Szűcs Elek Becsület és dicsőség (1951) Úttörők (1949) nem mutatták be


Főoldal | Történetünk | Kurátorok | Galéria | Mecénásaink | Rólunk írták | Súgó
Copyright © 2007

Created by V.C.D. Informatika